RUDOLFTELEP, AHOL NEM ISMERIK A LEHETETLENT
Aki Rudolftelepre látogat, a település határában egy égbe szökő, a település nevével ellátott totemoszloppal találkozik. A falu polgármesterét megkérdeztem, mire véljük ezt a különlegességet. Mint mondta, az égbe törő totemoszlop jelkép számukra, a falu fejlődésének határa a csillagos ég. Számára és a képviselők számára nincs lehetetlen, ha a falu jövőjéről van szó. Innen indítottuk beszélgetésünket Zilahy Zoltánnal, a település polgármesterével.
-Valóban nincs lehetetlen, ha a település jövőjéről van szó?
-Ez így igaz, de egy komoly korlátról szólni kell. A mi legnagyobb gondunk az, hogy a településnek nincs szabad földterülete. Ez azt jelenti, hogy olyan fejlesztésekben nem tudunk gondolkodni, amihez új területet kellene igénybe venni. Előbb-utóbb ebben is történhet változás, jelenleg ez egy olyan komoly korlát, ami terveinket nehezíti.
-A bányák bezárása utáni sokk Rudolftelepet sem kerülte el, a munkanélküliség miatt sokan elvándoroltak. A KSH adatai szerint viszont az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a lakónépesség száma. Minek köszönhető ez?
-Egyértelműen a fejlesztéseknek. Mára eljutottunk odáig, ha 15 eladó ház volna a településen, akkor azokat pillanatok alatt megvennék. Számunkra öröm, hogy keresett falu lett Rudolftelep, sokan szeretnének ide költözni.
-A fejlesztésekre hivatkozik, mint vonz erő. Miben nyilvánul ez meg?
-Én vállalkozói szférából kerültem a polgármesteri székbe. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a mai világban a településvezetés, az önkormányzatiság régi gyakorlata nem működik, nem lehet azzal a szemlélettel előbbre lépni. Éppen ezért -szerintem a környékben egyedüli településként- projektmenedzsert alkalmaztunk. Döntésünk helyessége igazolódott is, hiszen polgármesterségem ideje alatt, az elmúlt három évben 1 milliárd 170 millió Ft pályázati támogatást kaptunk. A Magyar Falu program olyan lehetőségeket kínál a településeknek a felzárkóztatására, amit nem szabad kihagyni. S mi igyekszünk is minden olyan lehetőséget megragadni, ami közösségünk érdekeit, Rudolftelep fejlődését szolgálja.
-Melyek a fejlesztések fő irányai?
-Rudolftelep intézményhálózata finoman fogalmazva is korszerűtlen volt, így elkerülhetetlenné vált ezek felújítása. Ebbe bele kell érteni az energetikai felújítást, az épületek műszaki fejújítását, és esetenként a szükséges fejlesztést is. Egy példát említenék erre. Az óvoda esetében elkerülhetetlen volt az épület valamiféle felújítása, de fejlesztés is történt, hiszen az udvaron játszóteret is építettünk. Most nyertünk egyébként 120 millió Ft-ot az óvoda épületének teljes rekonstrukciójára. Ezek már önmagukban is komoly munkát igényelnek. De teszek egy kitérőt. Részt vettünk egy önerős pályázaton, mini bölcsődét szeretnénk kialakítani. Az önerőnek köszönhetően nyertünk is. Még el sem kezdődött a beruházás, de már annyian érdeklődtek, hogy a 15 férőhely, aminek kialakítására lehetőséget kaptunk, kevés lesz. S ez jó, mert igényt elégít ki, hatással van az óvodára, iskolára, de hatással van a szülők foglalkoztatására is. Ha a szülő biztonságban tudhatja gyermekét, akkor munkát is tud vállalni.
-Melyek az eddigi legfontosabb fejlesztések?
-Orvosi szolgálati lakás építése, könyvtár, csapadékvízelvezető rendszer , orvosi rendelő felújítása, járdák építése, művelődési ház rekonstrukciója, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése. Ezek a legfontosabbak, de számtalan egyéb pályázatot is nyertünk. Egy ilyen nyertes pályázatnak köszönhetően sikerült a fiataloknak műfüves sportpályát kialakítani. Egy közösségnek áldoznia kell a fiatalokra, hiszen ők jelentik a jövőt. Ha ők megtalálják a helyüket a faluban, szeretik a települést, akkor Rudolftelep élhető marad.
- Ennyire fontos az ön számára a fiatalok megtartása a közösség építése?
- Ez a legfontosabb, mert egy kistelepülés nem a lakóitól lesz szerethető, hanem a közösségétől. Most építettünk önerőből, s vállalkozók támogatásából 2 csodaszép buszmegállót, korszerűt, szépet. Erre nagyon büszkék a helyiek. Azt mondják, hogy ezzel gazdagodtunk, szebb lett környezetünk. Ez mutatja azt is, hogy a település vezetése, a vállalkozói szféra hogyan viszonyul az itt élőkhöz, mit gondol a település jövőjéről.
-Mivel lenne elégedett, ha a távlati célokat nézzük? -Ha kitehetnénk a település határában a lakó-pihenő övezet táblát. Kicsit furcsának tűnhet ez, de ha belegondol, ebben minden benne van.
-Csontos László-
