Dóra napja van. | 2023.02.06

MÚCSONY MEGSZENVEDTE A BÁNYÁK BEZÁRÁSÁNAK IDŐSZAKÁT

2022-12-20 04:52:32

Múcsony azon települések sorába tartozik, amelyik nagyon sokat kapott a bányától, de nagyon megszenvedte a bányabezárások következményeit is. A múlt század elején a még csak 470 lelkes település lakónépessége a bánya fénykorára 3500 főre emelkedett. Az alberttelepi részen, hiszen itt volt a bánya központja, iskolát, orvosi rendelőt, művelődési házat, munkásszállót épített a bányatársaság. S a bánya a dolgozóinak elhelyezése érdekében 12 lakóépületet is létrehozott, amelyben 144 lakás került kialakításra. Ezekben az épületekben a fűtéshez szükséges szenet is a bánya biztosította. A bányaüzemek bezárásakor az akkori tanácsnak adták át a bánya tulajdonában álló épületeket, és a lakásokat is. A továbbiakban ezek fenntartásáról már az önkormányzatnak kellett gondoskodni úgy, hogy ehhez megfelelő pénzügyi fedezete nem volt. Az akkori nehézségekről, a gazdasági helyzetből történő kilábalásról beszélgettünk Viszlai Viktorral, a település polgármesterével.

-Milyen volt a bánya működése idején az élet, s milyen nehézségeket okozott a bányabezárás?

-Múcsony mindkét időszakot megélte. A bánya  a fénykorában valóban bőkezű mecénásnak bizonyult. Sokféle jóléti intézményt működtetett,  lakásokat épített a bányászoknak. A bezárást követően ezek az ingatlanok az önkormányzatokhoz kerültek. Az egyik legnagyobb problémát a bányász lakások okozták. Az átadott 12 épület, melyben 144 lakás van, e ebből 92 ma is önkormányzati tulajdonú, rendkívül elavult állapotban van.  A nagyon alacsony bérleti díjak mellett ezek karbantartására nem volt fedezet. A másik gond, hogy megszűnt a lakosság szénnel való ellátása.  A településen a  lakások fűtéséhez korábban  a bánya biztosította a szenet, a bányabezárásokkal ez az ellátás megszünt. Meg kellett oldani a fűtést, amihez ki kellett építeni a gázhálózatott. Ehhez azonban a településnek  nem volt meg a pénzügyi fedezete. Hat település fogott össze a gázhálózat kiépítésére, esetünkben a nulla forintos bevételre vett fel hitelt az akkori önkormányzat, amiből  finanszírozta a hálózat kiépítését. 5 éves volt a törlesztési idő, ami hihetetlen nehézséget okozott az akkori  vezetésnek.  Végül a kiépített gázhálózatot eladták a TIGÁZ-nak, s ezzel jött egyenesbe  Múcsony költségvetése.

-Hogyan élte meg ezt az időszakot a lakosság, a település?

-Sokan kerültek elkeserítő helyzetbe, hiszen elveszítették a munkájukat, s ezáltal a megélhetésüket is. Miután a bányaüzemek  a régióban szinte mindenhol bezártak, s a többi ágazatot is válság sújtotta,  nem volt lehetőségük elhelyezkedni. Az önkormányzattól vártak segítséget. De az önkormányzat segítségét kérték a volt bányász épületekben működő intézmények is,  hiszen mint már beszéltünk róla, a bányák bezárása után már többé   nem kaptak  szenet,  így  a fűtésük veszélybe került. S volt egy harmadik komoly gondunk is. Az alberttelepi részen a bánya kiépítette az infrastruktúrát (víz, áram, szennyvíz),  de a település más részén nem volt szennyvízhálózat.  Ezt az önkormányzatnak kellett kiépíteni, hatalmas munkát, anyagi terhet jelentet. Egy ekkora problémahalmaz kezelésére nem voltak felkészítve az önkormányzatok, így Múcsony sem, s nem állt rendelkezésükre megfelelő pénzügyi fedezet sem.

Mikorra vált „kezelhetővé” a helyzet?

- A kétezres évek elejére kezdett oldódni a feszültség, s lehet azt mondani, talán már látszott némi fénysugár a válság kezelésére. Ekkorra alakult ki az önkormányzatok feladatellátási köre, s pozitív irányba változott a finanszírozás  is. Ez időszaktól kezdődően  tudtak az önkormányzatok pályázni különböző felújításokra, fejlesztésekre. Maga a pályázati rendszer számunkra azért is volt fontos, mert  fejlesztésekre más lehetőségünk nem volt, hiszen az önkormányzatnak erre  saját forrása nem volt. A pályázatoknak köszönhetően sikerült az orvosi rendelőt, az iskolát, óvodát, egészségházat,  a Petőfi Művelődési Házat, majd az önkormányzat épületét is felújítani, s számtalan egyéb feladatra, pl. járdaépítésre is kaptunk pályázati támogatást.

Azt el kell mondani, hogy a pályázati rendszer levezénylése sem volt egyszerű, erre a hivatalban nem volt külön apparátus. Intézményvezetők, intézményi és hivatali dolgozók munkaidő után jöttek el és segítették a pályázatok elkészítését, majd sikeres pályázatok után azok megvalósítását. Ez egy hatalmas összefogás volt, s ennek köszönhető, hogy sikerrel birkóztunk meg ezekkel a feladatokkal. Csak hálával tudok gondolni mindazoknak, akik ebben az időszakban segítették munkánkat, s ezzel hozzájárultak Múcsony fejlődéséhez.

- Hogyan sikerült a munkanélküliséget enyhíteni?

A munkanélküliség kezelése nem önkormányzati feladat, de a különböző programok, s START munkaprogram, közhasznú, közcélú  foglalkoztatások segítséget jelentettek. A munka biztosítása mellett célunk volt az is, hogy értéket teremtsünk e foglalkoztatások keretében. Szerencsére mindig voltak olyanok, akik egy-egy szakmában jártasak voltak. Ennek köszönhetően sikerült megoldani, hogy e foglalkoztatások keretében munkaruhákat készítsünk saját foglalkoztatottjaink részére, valamint a környező önkormányzatoknak is tudtuk ezeket gyártani. Később már konfekció termékeket is készítettünk. Úgy gondolom, hogy ez egy hasznos és értékes program volt. De ugyan ez a lehetőség vezetett el oda, hogy ma száraztészta készítő üzemünk van. Az előkészítést, pl. az üzem kialakítását közhasznú munkavégzés keretében oldottuk meg, a működtetést a szociális szövetkezet végzi. A tészta készítéséhez csak lisztet kell vennünk, a többi nyersanyag helyben áll rendelkezésre. Van egy tojótyúk telepünk. S a termények előállításához hatalmas segítség, hogy az idősebbek fölajánlották kertjeiket művelésre. Mi ezeket bérbe vettük, a közhasznú dolgozóink művelik. Az időseknek jó, mert így  gondozott a kertjük, nem vadul el. Nekünk is jó, hiszen a kertek művelése révén takarmányt tudunk termelni.

Mi a jövő nagy kihívása?

- Feladatunk van bőven, hiszen maga a település is hatalmas kiterjedésű, s az intézményeink egy részére is ráfér a felújítás. De egy korábban dédelgetett tervünk a mostani időszakban különös aktualitást kapott. Fontos feladatunk lenne, hogy az intézmények energiaellátást, beleértve a fűtést és a világítást, alternatív energiák bevonásával tudjuk megoldani. Ez nem csak a költségeinket csökkentené drasztikusan, de növelné az intézmények biztonságos működést is. El kell indítani az ún.  bányász lakások felújítást, melyeknek zöme ma is önkormányzati tulajdonban van. És persze igyekszünk segíteni azokat  a vállalkozásokat, amelyek munkát biztosítanak a településen, vagy fejlesztésekben gondolkodnak. Erre példa a ma igen csak romos állapotban lévő volt bányász munkásszálló, melyet egy vállalkozó szeretne felújítani, s eredeti funkciójának megfelelően  üzemeltetni. Miután egy széles réteg önkéntesen segíti munkánkat, biztos vagyok abban, hogy lépésről lépesre fogunk tudni előre haladni a múcsonyi polgárok és  a település érdekében.

-Csontos László-



Sajómente Média Alapítvány
Legfrissebb híreink
12:21
- Agrárminisztérium: szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzés az Ukrajnából érkező gabonák esetében
11:42
- Klinikai vizsgálat igazolta a fluvoxamin terápia eredményességét a COVID-19 gyógyításában
11:21
- Nem téma otthon a gyerekek online élete, pedig beszélni kellene róla – február 7-én tartják a Biztonságos Internet Napját
10:55
- Pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsítanak egy hajdúszoboszlói wellnes szállódatulajdonost
10:30
- Tíz tartományban legkevesebb 284 halottjuk van a törökországi földrengéseknek
09:51
- Áprilisban ismét világsztárok a Budapest Ritmón
09:31
- KSH: 3,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma decemberben
09:16
- Írországban fogták el egy emberkereskedő banda negyedik tagját
08:48
- Miskolc baloldali polgármestere 2024-ben újrázna, amihez a miskolciaknak is lesz egy-két szavuk!
08:22
- Két ország rendőrei üldözték a bűnözőket az M3-as autópályán
MTI hírfelhasználó