Virgil napja van. | 2022.11.27

Egy bányász régió élete a bányák bezárásától napjainkig -projektzáró rendezvény

2022-11-19 20:54:30

Közép-Borsodban a XIX. század végétől az 1980-as évek végéig a bányászat volt a meghatározó iparág, amelyet néhány év alatt felszámoltak.  A bányászat történetével, a bezárással, az érintett települések átalakulásával, a kitörési lehetőségekkel foglalkozó projekt keretében november 18-án szakmai konferenciát és kiállítást rendeztek Kazincbarcikán a Don Bosco Sportcsarnokban.

Az Egy bányász régió élete a bányák bezárásától napjainkig című projektet a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával az Összefogással Kazincbarcikáért Egyesület valósítja meg. A kazincbarcikai sportcsarnok földszinti galériájában rendezett fotókiállítás megnyitóján a térségben lévő tucatnyi település polgármestere, önkormányzati vezetők, civil szervezetek képviselői jelentek meg.

Kezdésként Ölveczky tanár úr és Bulláné tanárnő adott rövid verses, zenés műsort, majd Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg a fotókiállítást (s a hozzá kapcsolódó, alkalmi bemutatót). Megköszönte Riz Józsefnek, a projektet megvalósító alapítvány elnökének a befektetett sok munkát, energiát. A képviselő megjegyezte, hogy valamennyi bemutatott település életét, gondját, problémáját és örömét is ismeri. Örömmel látja viszont az értékeket a fotókon. A képek mintegy tükört tartanak elénk.  Az alkalmat megragadva szólt az elmúlt évek fejlődéséről is, amelyek jelentős részben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében valósult meg. Egy barátját idézve, aki 5-6 év után motorozott végig a térségen: „Szinte rá se ismert, mert annyi épület nőtt ki”.

Demeter Zoltán kiemelte, hogy a bányászat a Bánvölgyében és a Szuhavölgyében megélhetést adott az embereknek, részt vettek a térség kulturális és sportéletében. A bezárások komoly problémát okoztak és az emberek, települések új lehetőségeket kerestek. „Ezek a települések élnek, élni akarnak, az értékeket közösen ápoljuk.”

A sportcsarnok tárgyalótermében rendezett szakmai programot is a képviselő nyitotta meg (és a politikusok szokásával ellentétben utána nem távozott másik, sürgős programra, hanem végig részt vett a tanácskozáson). Emlékeztetett rá, hogy a bányászat nagy jelentőségű volt a térség életében, munkát, megélhetést adott az embereknek, támogatta a sportot, a kultúrát, de közösségteremtő erő is volt. „Ha meghalt valaki, a bányászok voltak az elsők, akik megfogták a szívlapátot és kiásták a sírt, végig részt vettek a temetésen”- elevenítette fel régi, még lelkészi munkájához kapcsolódó élményeit. Odafigyeltek egymásra. A bezárást követően sokan munkanélkülivé váltak, elköltöztek a térségből. A bezárást megsínylették a közösségek, a sport és a kulturális élet is. a ’90-es években sokan nem tudtak mit kezdeni magukkal és rászoktak, hogy mentek az önkormányzathoz és egyik hónapról a másikra tengődtek a segélyből. Kormányzati segítséget se kaptak megfelelően a települések.

Ebből az állapotból kellett kimozdítani az embereket, vissza vezetni az értékteremtő munka világába, a településeket pedig a fejlődés útjára állítani. Ebben nagy segítségükre volt a már említett TOP és a Magyar Falu Program. Az önkormányzatok mellett a civil szervezetek tevékenysége, a közös gondolkodás. A pandémia, majd a háború okozta nehézségekkel kell megküzdeni. „Imádkozzunk, hogy a háború minél hamarabb véget érjen és vissza tudjunk állni a fejlődés útjára! Épüljenek, szépüljenek településeink, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Magyarország!”- zárta beszédét a képviselő.

Ezt követően Rizner József mutatta be a projektet, megköszönte a résztvevők munkáját, aktivitását. Két régi élményét elevenítette fel, egyszer, még a ’80-as években, amikor Barcikán veteránautó találkozót rendezett, s máig a fülébe cseng, amikor a gyöngyösiek azt mondták neki: nem gondoltuk, hogy Borsod ilyen szép! A másik élmény egy tanárához kötődik, aki azt ajánlotta a diákoknak, ha kíváncsiak egy település életére, akkor térjenek be a helyi kocsmába informálódni. Azóta is bármerre jár betér a postára, kisboltba, kocsmába. „Borsod a nehézipar fellegvára volt, amit kirántottak alólunk”- adta meg az alapot, s innen tért át a projektre, amely lényege, hogy bemutassa, hogyan változott meg a települések élete a bányák bezárása után? A felmérésen túl szeretnének archívuma, katalizátora lenni a fejlődésnek.

Ezzel kapcsolatban felajánlotta az alapítvány kommunikációs csatornáit, a sajomentiforum.hu honlapot és a 82+ facebook profilt. Szeretné, ha a köztudatban a „sötét Borsod” jelzőt felváltsa a csodálatos érték.

Viszlai Viktor, Múcsony polgármestere mutatta be községét, aki kiemelte, hogy büszkék a község 800 éves múltjára, s a jelen alakítása mellett mindenki számára elfogadható jövőképen dolgoznak. Ezt követően részletesen szólt Múcsony és az ipari szintű bányászat 1897-től a majd egy évszázadon át tartó kapcsolatáról.  „Amikor működött a bánya megoldott minden problémát”  állapotból eljutottak a 18-20 százalékos munkanélküliségbe, amikor ráadásul minden az önkormányzat nyakába szakadt. A leépülés megmutatkozott a település lélekszámában is. Részletesen ismertette a falu életét, a nemzetiségi sokszínűséget, a jórészt pályázatokból megvalósuló fejlesztéseket, mint például a hűtőházat. A jövőre vonatkozó célként a talpon maradást jelölte meg.

Szabóné Tóth J. Judit polgármester mutatta be Boldvát, amely nem klasszikus bányász település. Kiemelte, hogy a falu fekvése jó, a Boldva partján, a Cserehát dombjain fekszik, szép környezetben, mindössze 20-25 perces autóútra Edelénytől, Kazincbarcikától, Miskolctól, ami a munkavállalás tekintetében nagy előny.  Az egykori apátságtól és az itt született Halotti beszédtől az oktatási intézményekig bemutatott mindent, ami fontos a község életében, beleértve a közfoglalkoztatásban előállított értékeket is. A közösségi életet, kulturális rendezvényeket is bemutatta, reményét fejezte ki az idegenforgalom fellendítésével kapcsolatban, szólt a község pályázatairól és fejlesztési elképzeléseiről, mint például a helyi piacról.

Papp Andrea, történész-muzeológus, a rudabányai bányászattörténeti múzeum igazgató szólt a helyi ércbányászat és az intézmény történetéről, amelyet 1965-ben, Rudabánya történetének 600. évfordulójának alkalmából nyitottak meg, jelenleg pedig egy pályázat keretében zajlik a felújítása. Szólt a tárlatokról, különlegességekről a Rudapithecus hungaricustól a bányász türelemüvegekig. A városban meglévő ipari örökségeket és a tavat is bemutatta. Szólt a közelmúltban megjelent magyar és angol nyelvű kiadványról is.

„A falu bemutatása 20 óra lenne, ezért most csupán a megvalósult pályázatokról beszélek”- felütéssel indította előadását Deák-Szinyéri József– akinek a nagyapja bányász volt-, Bánhorváti polgármestere. A teremben jelen lévő Demeter Zoltán 16 éves polgármesterségére utalva elismerően nyugtázta, hogy a község alapinfrastruktúrája annak idején kiépült, az óvoda, iskola, művelődésiház felújításával nem kell foglalkoznia most az önkormányzatnak, mert korábban megtörtént.

Ezt követően részletesen szólt a 2019-től megvalósult pályázatokról. Elsőként az óvodai konyhát említette, amely az ovi mellett ellátja az iskola és a szociális étkeztetés terén jelentkező igényeket is. Az óvodai játszótértől a járdáig sok mindent építettek, amelyek közül kiemelkedik a Nagybarcával közös projektben megvalósuló hűtőház, amivel megteremtődik a lehetőség a helyben termelt élelmiszerek tárolására. A jövővel kapcsolatban pedig a turizmust jelölte meg, mint lehetőséget.

A szakmai program zárásaként Hadobás Sándor, az izsófalvai művelődési ház megbízott vezetője mutatta be az egykori Disznóshorvát kapcsolatát a bányászattal (beleértve a közben önállóvá vált Ormosbányát és Rudolftelepet). Majd érdekes, archív fotókat bemutatva invitálta időutazásra a hallgatóságot. A téma iránt érdeklődőknek is érdekes volt színes prezentációja, olyan különlegességeket is elárult, mint a szén első dokumentált áldozata a település későbbi névadójának, Izsó Miklós szobrászművésznek az édesapja volt, aki füstmérgezésben hunyt el.

A projekt ezzel nem ért véget. Az összes riport, kisfilm az év végéig elérhetővé válik a cikkben szereplő médiafelületeken.

-Csontos László-

A régió bányászatának emlékeit, a bányák bezárása utáni változást tárja az olvasók elé az Összefogással Barcikáért Egyesület. Az e témát feldolgozó filmek, fotók, újságcikkek folyamatosan kerülnek feltöltésre a www.sajomentiforum.hu hírportál Egy bányász régió rovatába. Szívesen várunk minden visszaemlékezést bemutató fotót, írást az obekazincbarcika@citromail.hu címre. A teljes anyag november végéig kerül feltöltésre. Cikkeink elérhetők a hírportál facebook oldalán, valamint a +82 nevű facebook oldalon, melyet azért hoztunk létre, hogy a régió települései nagyobb nyilvánosság előtt oszthassák meg örömeiket, eredményeiket, programjaikat.

Tisztelet a bányászoknak!



Sajómente Média Alapítvány