Boldva nem adta meg magát
Boldva község műemlék református templomáról és a hagyomány szerint itt született Halotti beszédről ismert. Azt már kevesebben tudják, hogy a XX. században az ipar felé forduló településen sokan a környező bányákban dolgoztak. Az aknák bezárása után sikeresen irányt váltottak. A Szabóné Tóth J. Judit polgármesterrel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a jövőt a helyi adottságokra, termékekre és a nemrég átadott iparterületre alapozzák.
A perzselő nap elől a Barátok Háza kellemesen hűvös, ódon falai közé húzódva találkoztunk. A polgármesternő Edelényből érkezett, ahol egy regionális idegenforgalmi projekttel kapcsolatos lehetőségekről tárgyaltak.
Szabóné Tóth J. Judit tősgyökeres boldvai, pedagógus, az iskola korábbi vezetője, 2019-től a mintegy 2400 lakosú község polgármestere. Kiemelte, hogy a tanítást nem hagyta abba, a település vezetése mellett angol-történelem szakos tanárként dolgozik a Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskolában. A kettős terhelés elég nagy, de úgy látszik, hogy bírja energiával.
Gyermekkorában a község lakói közül voltak, akik az agráriumban dolgoztak, de a többség az iparban kereste a kenyerét (esetleg kétlakiként gazdálkodott mellette még a háztájiban vagy a kertben). A kazincbarcikai BVK-tól a sajószentpéteri üveggyáron át a miskolci LKM-ig ingáztak a munkások, köztük jó páran a bányákba, Edelénybe, Berentére, Sajószentpéterre, sőt még a Pitypalatty-völgy üzemeibe is. A bányák bezárása után (’80-’90-es évek, az utolsó borsodi mélyművelésű üzemben, Lyukóbányában 2004 októberében hozták fel az utolsó csille szenet) a klasszikus bányásztelepülések jó részével szemben itt nem volt komolyabb elvándorlás. Szabóné szavaival élve, profilváltás történt. Az aktív korú, munkaképes dolgozók többsége a környező ipari üzemekben helyezkedett el Kazincbarcikán, Sajóbábonyban, Miskolcon. A sajóbábonyi vegyi üzemek és a Bosch felszívta a munkaerőt. Örömteli, hogy az egykori BVK-ból létrejött BorsodChem is magára talált. Voltak olyanok is, akik külföldre mentek dolgozni a jobb megélhetés reményében.
„Boldva jó helyen fekszik, 15 kilométeren belül lehet munkahelyet találni az iparban, de sok a helyi kisvállalkozás is, akik egy-két embert alkalmaznak. A közfoglalkoztatás is jelentős volt az elmúlt években. Aki akar, talál munkahelyet és el tud helyezkedni- vélekedik a foglalkoztatási helyzetről a település vezetője. Az önkormányzat célja, a futó projektek befejezése, újak indítása. „Vannak tervek, ötletek, álmok. Vannak már lezárt pályázataik, vannak amelyeket már beadtak és vannak olyanok is, amelyek megvalósítás alatt állnak. Nem ülhetünk tétlenül, mondta a polgármester, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy folyamatosan ötletelnek, készülnek a projekt vázlatok, hogy ne akkor kelljen kitalálni, ha lehetőség nyílik valamire, hanem csak be kelljen nyúlni az íróasztalfiókba, leporolni, aktualizálni.
A legnagyobb előkészítés alatt álló feladat a negyedmilliárd forintos csapadékvíz elvezetési projekt lebonyolítása. A polgármester asszony szeretné, ha még az idén sikerülne megindítani a kivitelezést és még az esős időszak kezdete előtt befejezni. Az iparterülettel kapcsolatban előrébb járnak a tárgyalások (korrekten megemlítette, hogy a projektet az előző polgármester készítette elő), a mintegy 5 hektáros terület rendelkezésre áll és várják, keresik a befektetőket, partnereket, akik itt szeretnének területet bérelni. Egy külföldi érdekeltségű húsfeldolgozót említett példaként, amellyel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és véleménye szerint a partnernek komoly tervei vannak Boldvával kapcsolatban. A szükséges munkaerőt is tudnák biztosítani, mivel több helybéli is külföldi húsüzemben dolgozik és szívesen hazajönnének, ha helyben kapnának munkát. Érthető módon, szeretnének a családjuk közelében elhelyezkedni.
A falu életében, működése szempontjából fontos szerepet játszott az elmúlt évtizedben a közfoglalkoztatás. Itt nem csupán jelző, hanem tény az értékteremtés. Az érintett társadalmi rétegek keretében is népszerű, így a létszámfelöltés legnagyobb problémája, hogy kit vegyenek fel.
A foglalkoztatáson túl mi Boldva előnye? – váltok témát. Az élhető környezet, bár a mezőgazdasági termesztésnek és a virágosításnak rengeteget ártott az aszály. Kiemelte a községben működő intézmények felszereltségét, az óvodában és az iskolában folyó nevelést és oktatást, a képzett munkaerő jelentőségét. A környező városok ugyan elszívják a gyerekek egy részét, viszont akik maradtak és tanulni akarnak, jó körülmények közt, kis létszámú osztályokban tehetik ezt. Az eredménye is meg van, a roma gyerekek közül is mindnyájan továbbtanulnak és sokan szereznek érettségit, szakmát. S ha már szóba került a kisebbség, kiemelte, hogy az esetleges sztereotípiákkal ellentétben Boldván nincs különösebb probléma velük. Ezt, mint aktív polgárőr is meg tudja erősíteni. Helyi különlegesség, hogy a képviselő-testület valamennyi tagja polgárőr! Így talán nem is csoda, hogy jó a közbiztonság.
Aktívan részt vesznek a település szépítésében és a kulturális életben az Idősek Klubjának tagjai. A körükben szerveződött Dalárda Egylet és a Cantus Firmus Énekegyüttes a település határain túlra is elviszi Boldva hírét.
Természetesen szóba került a beszélgetésünk közben a történelmi hagyományok ápolása és a hozzá kapcsolódó idegenforgalom is. Mint a cikk felvezetésében is említettem, a település legfontosabb történelmi öröksége az árpádkori eredetű református templom, amely szomszédságában állt egykoron a bencés kolostor. Vélhetően itt írták pergamenre a legrégebbi, ismert, összefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést.
Mikor idáig jutottunk megérkezett dr. Gadóczi Bertalan, Boldva volt jegyzője is, és közösen megtekintettük a História-völgy projekt keretében létrejött Barátok Háza kiállítását, amely középpontjában – természetesen- a nyelvemlék korhű bemutatása áll, a szöveg pedig „Mátyás király legjobb magyar hangja” Helyey László, színművész (aki személyesen is járt egykoron Boldván!) előadásában hangzik el. Az épület kiváló rendezvény helyszín, az udvaron kemence is van, a teázóban pedig megkóstolhatják a vendégek a helyben termesztett gyógytea keverékeket és helyi termékeket is vásárolhatnak, amely zászlóshajója a hidegen sajtolt tökmagolaj. Az előállítás során keletkező mellékterméket, tökmag lisztet, a sokak által kedvelt pörkölt tökmagot és más termékeket is vehetnek az idelátogatók. A ház hétköznap van nyitva, de előzetes bejelentkezés alapján hétvégén is fogadnak csoportokat.
Ha már szóba kerültek a gyógyteák, akkor érdemes megemlíteni, hogy a templom és a Barátok Háza mögötti kis téren több ágyásban is, a virágok mintájára gyógynövényeket, zöld fűszereket termelnek bemutató jelleggel, 28-30 félét, a citromfűtől az orvosi zsályáig. A középpontban itt is a szerzetesek állnak, ugyanis azokat mutatják be, amelyeket nyolcszáz évvel ezelőtt a bencések is termesztettek a kolostorkertben!
A református templom mellett érdemes megtekinteni a műemlék római katolikus templomot is, valamint a helyi tájházat, amelyet egy jómódú gazda egykori portáján alakítottak ki. A látogatók itt megismerkedhetnek a Cserehátra jellemző népi iparművészettel, mezőgazdasági eszközökkel, használati tárgyakkal. A látnivaló mellett programokat is szerveznek. Boldva „zászlóshajója” a helyi legendán alapuló Aludttej Fesztivál.
A község szélén folyik a névadó Bódva-patak, amely itt torkollik a Sajó-folyóba. Boldván van egy horgásztó is, kisebb, nagyobb erdők is találhatóak a környéken, minden adott, ami szükséges a falusi turizmushoz. A nyugodt vidéket jó szívvel ajánlom a gyalogtúrázók és a kerékpárosok figyelmébe.
Nem várják a sült galambot, hanem tesznek a fejlődésért, amely azonban nagyban függ az ország állapotától és az uniós források elérhetőségétől.
-Csontos László-
A régió bányászatának emlékeit, a bányák bezárása utáni változást tárja az olvasók elé az Összefogással Barcikáért Egyesület. Az e témát feldolgozó filmek, fotók, újságcikkek folyamatosan kerülnek feltöltésre a www.sajomentiforum.hu hírportál Egy bányász régió rovatába. Szívesen várunk minden visszaemlékezést bemutató fotót, írást az obekazincbarcika@citromail.hu címre. A teljes anyag november végéig kerül feltöltésre. Cikkeink elérhetők a hírportál facebook oldalán, valamint a 82 nevű facebook oldalon, melyet azért hoztunk létre, hogy a régió települései nagyobb nyilvánosság előtt oszthassák meg örömeiket, eredményeiket, programjaikat. Tisztelet a bányászoknak!
