Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat. Amikor ezt a folyamatot hasznosítják az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítására, azt újravadonosításnak nevezik. A folyamat felhasználható egy ökoszisztéma mássá alakítására, amikor egy kívánatosabb állapotot akarnak létrehozni. Ezt nevezik megafaunális ökoszisztéma tájalakításnak - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban.
A füves ökoszisztéma, az úgynevezett mamutsztyeppe, amely a pleisztocén földtörténeti korban létezett, eltűnt, amikor a nagy növényevők, köztük a gyapjas mamutok kihaltak. A lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősők növelik az albedót, a földet érő, visszaverődő napsugárzás mennyiségét.
A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit és késleltetik az örökfagy - permafrost - olvadását.
"Az Északi-Sark már változik, és gyorsan. A semmittevés azt jelenti, hogy teret adunk a gyors, visszafordíthatatlan változásoknak. Bár az északi-sarki öko-tájépítés tudományát még nem igazán tesztelték, benne van a lehetőség a dolgok jelentős megváltoztatására, komolyan fontolóra kell venni a cselekvést a térség érdekében" - mondta Marc Macias-Fauria, a tanulmány vezetőszerzője.
