Iszapömlés - Megkezdődött a másodfokú eljárás a Győri Ítélőtáblán
Megkezdődött a vörösiszapper másodfokú eljárása csütörtökön a Győri Ítélőtáblán. Az ügyész a megismételt elsőfokú eljárásban meghozott, tíz ember bűnösségét kimondó ítélet súlyosítását indítványozta, a védők pedig annak abszolút hatályon kívül helyezését vagy módosítását kérték.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat.
A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.
Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet - a cég egykori műszaki igazgatóját - pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek.
Az ügyész még aznap 13 vádlott terhére jelentett be fellebbezést, egyebek mellett a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosítás miatt.
A csütörtökön megkezdődött másodfokú tárgyaláson Fejes Péter ügyész perbeszéde előtt az iszapömlés után készült fotókat vetített, majd azt mondta, a katasztrófáért és annak következményeiért, a közveszélyokozásért és annak el nem hárításáért a vádlottakat büntetőjogi felelősség terheli, ezért büntetőjogi felelősségük teljes körű megállapítását és szigorú büntetés kiszabását indítványozta.
Bánáti János, az elsőrendű vádlottnak, B. Zoltánnak az ügyvédje perbeszédében azt hangoztatta, hogy a megismételt ítélet rossz és törvénysértő, egyebek mellett azért, mert a bírói tanács figyelmen kívül hagyta az eljárási alapelveket, az általa megállapított tényállás így megalapozatlan.
Pál Helga, a másodrendű vádlottnak, D. Józsefnek az ügyvédje mintegy kétórás perbeszédében azt mondta, hogy az abszolút hatályon kívül helyezési döntésnek szerinte két indoka van. Az egyik, hogy a megismételt elsőfokú eljárást levezető bírói tanács elnöke nem rendelkezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezésével, pedig a büntetőeljárásról szóló régi törvény szerint a vörösiszapper a közveszélyokozás vádja miatt e jogszabály hatálya alá tartozik.
Bár a büntetőeljárásról szóló új jogszabály már nem írja elő az OBH elnökének kinevezését, az ügyvéd meglátása szerint a perre nem az új, hanem a régi törvény vonatkozik; az alapján pedig nem volt törvényes a bírói tanács felállása, ami a törvény szerint automatikusan abszolút hatályon kívül helyezést von maga után.
Az ügyvéd azzal is érvelt, hogy a közveszélyokozás miatt - szintén a büntetőeljárásól szóló törvény szerint - a Veszprémi Törvényszéknek kellett volna a megismételt tárgyalást lefolytatnia. Az, hogy a Győri Törvényszék tárgyalta az ügyet, Pál Helga védő szerint nem volt törvényes, és ez szintén abszolút hatályon kívül helyezési jogot von maga után.
Hozzáfűzte: ha a bíróság nem fogadja el a hatályon kívül helyezési fellebbezési indítványát, akkor változtassa meg az ítéletet a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállás szerint, mert a Győri Törvényszék a megismételt eljárásban nem indoklási kötelezettségének tett eleget, hanem új tényállást állapított meg, holott az előzőt a Győri Ítélőtábla megalapozottnak tekintette.
Pál Helga szerint a Győri Törvényszék félreértette feladatát, mert érdemi bizonyítás nélkül fogalmazott meg új tényállást. Hozzátette, míg a Veszprémi Törvényszék 178 tanút és 24 szakértőt hallgatott meg, addig a győri egyet sem. Szerinte a törvényszék nem volt tisztában a Mal Zrt. szervezeti felépítésével, működésével, nem ismerte a helyszínt, a geotechnikai folyamatokat és technológiai hiányosságai voltak.
A további tizenegy vádlott védője is azt kérte az ítélőtáblától, hogy vagy helyezze hatályon kívül a megismételt eljárás ítéletét, vagy módosítja azt úgy, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul és bizonyítottság hiányában mentsék fel védenceiket.
A per pénteken folytatódik ügyészi viszonválasszal, továbbá a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán.
