Legfőbb Ügyészség: a hatóságok egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket
Magyarország igazságügyi hatóságai egyre nagyobb mértékben derítik fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) által is vizsgált ügyeket - írta a Legfőbb Ügyészség szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben rámutattak arra, hogy az OLAF - a csökkenő számú kezdeményezései között - egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.
Az OLAF kedden nyilvánosságra hozott 2018-as éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között - írta a Legfőbb Ügyészség, amely példaként említi, hogy ugyanezen arány például Németországban 21, Franciaországban 25, míg Finnországban 0 százalék.
Rámutattak, az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy az OLAF jelentés megállapítása szerint az uniós hivatal Magyarországot érintően 9 vizsgálatot fejezett be, amelyek közül 7-et zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi - igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási - ajánlást takarja. Ezen belül a 2018. évben érkezett igazságügyi ajánlások száma 4 - hívták fel a figyelmet.
A kommüniké szerint a 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlásokat - az általános protokollnak megfelelően - az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki: 1 ügyben nyomozást rendeltek el, 3 ügyben az OLAF ajánlását már folyamatban lévő nyomozásban értékelik.
Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás - olvasható.
Mint írták, az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentésrész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát.
Ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni - közölték a csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére figyelemmel, valamint arra, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal.
A közleményben úgy fogalmaztak: összefoglalva megállapítható, hogy "Magyarország igazságügyi hatóságai - folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-fal a legszélesebb körű együttműködésben - egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket."
