Századvég: szívesebben vesznek hazai terméket a magyar vásárlók
A hazai vásárlók szívesebben vesznek Magyarországon előállított termékeket, a minőségükről jó a véleményük, és ésszerű mértékben hajlandóak ezekért akár többet is fizetni - derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett friss közvélemény-kutatásból.
A gazdaságkutató pénteki tájékoztatása szerint a magyar lakosság túlnyomó többsége, 83 százaléka valamilyen mértékben figyelembe veszi, hogy a megvásárolni tervezett terméket Magyarországon vagy külföldön gyártották. A megkérdezettek 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem veszi figyelembe az adott termék gyártási helyét. A nőknek valamivel fontosabb a megvásárolandó termék magyarországi gyártása, mint a férfiaknak.
A lakosság 66 százaléka vásárolna inkább hazai terméket, míg csak 2 százalék mondta, hogy szívesebben vásárolna külföldi előállítású terméket, és 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy számukra közömbös a termék gyártási helye.
A kutatás eredménye szerint a lakosság csaknem háromnegyede hajlandó valamennyivel többet fizetni azért, hogy hazai gyártású terméket vásároljon. Csaknem 52 százalék hajlandó legfeljebb 10 százalékkal többet fizetni, 17 százalék legfeljebb 25 százalékkal, 4 százalék pedig több mint 25 százalékkal is hajlandó többet fizetni a magyar termékért. A lakosság 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fizetne többet a magyar termékért.
Demográfiai bontásban csak az életkornál láthatók lényegi különbségek, a fiatalabb korosztályoknak kevésbé fontos ez a szempont, de esetükben is 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy a termék eredetét vásárlásai során mérlegelni szokta.
A Századvég közleménye szerint az adatok jelzik, hogy a gyártóknak megéri termékfejlesztésben és termelésbővítésben gondolkodni, a forgalmazóknak pedig az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar termékek kínálatára.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében május 4-18. között, ennek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
