Gedeon napja van. | 2024.03.28

Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

2019-03-21 12:26:14

 

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.

 

    Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített.
    A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
    A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsa kori rétegben.
    A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
    A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. 
    A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. 
    Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. 
    Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.