Macedóniának élnie kell a NATO-csatlakozás lehetőségével
Macedóniának élnie kell a lehetőséggel, hogy csatlakozhat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Szkopjéban, és arra kérte a macedónokat, hogy szeptember 30-án minél nagyobb számban vegyenek részt az ország nevének megváltoztatásáról tartandó népszavazáson, amelynek sikeressége feltétele az ország euroatlanti integrációjának.
"Ilyen lehetőség csak egyszer adódik az életben" - emelte ki Stoltenberg a Zoran Zaev macedón miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után, majd hozzátette: a NATO ajtaja nyitva áll, a tagság pedig hozzájárulhat az ország, de az egész térség békéjéhez és stabilitásához is. Úgy fogalmazott: a NATO kész arra, hogy Macedóniát harmincadik tagállamaként befogadja.
Macedónia azonban csak akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha megváltoztatja a nevét, vagyis ha az állampolgárok támogatják az erről szóló megállapodást, amelyet Macedónia júliusban kötött Görögországgal - szögezte le. Nincs olyan lehetőség, hogy referendumon nemmel szavaznak, de szeretnének csatlakozni a NATO-hoz - tette hozzá, és illúziónak nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek szerint úgy is a katonai tömb tagjává válhat a nyugat-balkáni ország, ha nem egyezik meg Görögországgal.
Zoran Zaev leszögezte, hogy országának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szeptember 30-i népszavazás sikeres lesz.
Jens Stoltenberg a köztársasági elnökkel és a parlamenti elnökkel is találkozott.
Gjorge Ivanov államfő a Stoltenberggel tartott találkozón abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy Macedóniának valóban a NATO-ban és az Európai Unióban van a helye, és ez az ország stratégiai célja, mindazonáltal hozzátette: a NATO és az EU nem lehet "alibi" egy rossz megállapodás számára. Kiemelte: Macedónia minden feltételnek eleget tett, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz, és már a múltban is aktívan részt vett a közös nemzetközi missziókban, ezért megérdemli, hogy NATO-tag legyen anélkül, hogy további feltételeket kellene teljesítenie. Az államfő nem ért egyet a macedón-görög megállapodásban foglaltakkal, és szerinte alkotmányellenes megváltoztatni Macedónia nevét.
A Talat Xhaferi házelnökkel tartott találkozón a NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO senkit nem kényszerít a tagságra, minden országnak magának kell eldöntenie, hogy csatlakozni kíván-e. Szeptember 30-án a macedón állampolgárok szavazhatnak igennel vagy nemmel, mindenesetre a tagság számtalan biztonsági és gazdasági előnnyel jár az ország számára.
A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, az ország azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
