A magyar kormány támogatásával felújított és kialakított közösségi házat avattak Gyimesbükkön
A magyar kormány támogatásával felújított és kialakított közösségi házat avattak fel hétfőn a Székelyföld keleti peremén fekvő Gyimesbükkön, a helyi templom szomszédságában.
Az 1920-as években felépített, romos állapotba került egyházi épület teljes felújítását és közösségi házzá való átalakítását a magyar állam 50 millió forinttal támogatta. A hétfői avatón az épületet Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Az eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott.
Az államtitkár megköszönte a gyimesi csángóknak a hűséget a hazához, a nemzethez, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához és a megőrzött hagyományokhoz. Hozzátette: ezt a hűséget próbálta a magyar kormány meghálálni a felújításhoz nyújtott segítséggel. Megjegyezte: a gyimesieknek az lesz a feladatuk, hogy megtöltsék a közösségi házat, és közösséget teremtsenek. Ha ez megtörténik, továbbra is érdemes lesz Magyarországról és a világ minden tájáról eljönni a Gyimesekbe. Az államtitkár kijelentette: számíthatnak Magyarország támogatására azok, akik közösséget teremtő, identitást megőrző létesítményeket hoznak létre Erdélyben.
Amint Salamon József gyimesbükki plébános felidézte, az épület "szükségtemplomként" működött, míg 1974 és 1976 között fel nem építették melléje Gyimesbükk központi plébániatemplomát. Korábban csak a település központjától távol, a Tatros folyóba ömlő patakok szűk völgyeiben voltak templomok a településen.
A magyar többségű Gyimesbükk Erdély egyik legkeletibb települése. Vasútállomása a Magyarországot Moldvával összekötő vasútvonal egykori magyar határállomása volt. Gyimesbükköt a romániai megyék 1968-as kialakításakor a moldvai Bákó megyéhez csatolták, és elválasztották a Hargita megyéhez besorolt Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok településektől, amelyekkel együtt a Gyimesek néprajzi egységét alkotja.
