Bemutatták Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetet
Bemutatták Kukorelli István és Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetét Budapesten, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, szerdán.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a kötet méltatásában hangsúlyozta: az 1989-90-es békés alkotmányos rendszerváltozás során nem született önálló emberi jogi deklaráció, az alapjogi törvények megalkotását sokszor a történelem diktálta, és véletlenszerű volt. Hozzátette: az alapjogi törvényhozásnak azért volt nagy jelentősége a rendszerváltozás első éveiben, mert ezeken a területeken volt a legnagyobb a szabályozási demokrácia-deficit. Mint mondta, olvasatában a rendszerváltozáskori reformok célja az országra kényszerített szovjet politikai modell helyett az európai értékek átvétele volt, ami egyszerre jelentette az európai közös alkotmányos örökség átvételét, a demokrácia felépítését, a joguralom helyreállítását. Egyúttal megköszönte a szerzőknek, hogy kötetükkel a mai generációnak segítenek megérteni, miként alakult ki a magyar politikai és jogi valóság. Szalayné Sándor Erzsébet, az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese méltatásában arról beszélt, a kötet szerzői maguk is részesei és aktív alakítói voltak az alapvető jogi jogalkotásnak. Mint mondta, a tanulmánykötet felidézi "az alkotmányos rendszerváltás éveiben elvégzett alapjogi szempontú társadalmi-politikai állapotfelmérést és önkép-tisztázást, azt a hol előre szaladó, hol pedig meg- és visszatorpanó munkát, amelynek eredményeként 1989-90-tól kezdve a magyar jogrendszer elindulhatott az európaiság, demokrácia és jogállam együttesen értelmezendő állapota felé". Hangsúlyozta: a rendszerváltás éveiben a demokráciát "hosszabb ideje nélkülöző" államoknak újra fel kellett fedezniük a demokratikus intézményeket, azok működését, beleértve az emberi jogok védelmének mechanizmusait is. Magyarország számára az alkotmányos rendszerváltás éveitől kezdődően az európai jogközösség tagjává válásának nem volt és azóta sincs alternatívája - jelentette ki. Kiemelte: a könyvben a szerzők bemutatják a legfontosabb alapjogi jogalkotások szakmai és kodifikációs hátterét, és nem csak az derül ki, milyen tervezetek készültek az egyes alapjogokkal kapcsolatban, de az is, miként alakult ki a végső szöveg és milyen viták kísérték a jogalkotást. Mint mondta, az egyes jogszabályok elfogadásának esettanulmányai egyértelműen tükrözik a vívódást, hogy meg kellett próbálni összeegyeztetni az alapjogi jogalkotás során az értékőrzést a haladással, a magyarságot az európaisággal. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója a bemutatón arról beszélt, igyekeznek a rendszerváltás problémáit feldolgozni, feldolgoztatni és úgy véli, az alapjogokról és ezáltal a rendszerváltás történetéről szóló kötetük is hasznos lesz. Kukorelli István szerzőként arról beszélt, véleménye szerint a kötetben tárgyalt alapjogi törvények jelentősége az, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy nem az utcán, fegyveresen dőltek el az átalakulás kérdései. Tóth Károly pedig azt mondta, szükséges, hogy a rendszerváltozás időszakáról szóló könyvek készüljenek, hogy a mai generációk tanulhassanak saját történelmünkből. A Retörki több mint háromszáz oldalas kiadványában Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az ELTE tanszékvezetője dolgozta fel az alapjogi rendszerváltozás "első fecskéit", az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényeket, illetve a népszavazásról, az országgyűlési képviselők választásáról és a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvények keletkezését és jellemzőit. Tóth Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvetője elsősorban az 1989. évi alkotmánymódosítás főbb kérdéseivel és az alapjogok szabályozásával, valamint az alapvető jogok általános kérdésével és a sztrájktörvénnyel, továbbá a sajtótörvénnyel foglalkozott a kötetben.
