Gedeon napja van. | 2024.03.28

Thúry-emlékévet hirdettek Nagykanizsán

2018-02-16 19:48:00

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik az idén Nagykanizsán, ahol pénteken nyitották meg a 450 éve a város várkapitányává lett Thúry György emlékévét.

    Az Erzsébet téren a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thúry az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A "Dunántúl oroszlánja" a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem "a magyarság és Európa védelmében" is cselekedett.
    Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy "milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit". Thúry György felidézése a jövő felépítését, "az identitás és az önbizalom megteremtését hivatott szolgálni".
    Az emlékév kezdeményezőjeként Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: emlékezés, tisztelgés és a jövő építése a rendezvénysorozat hármas célja.
    Palota - a mai Várpalota -, majd Kanizsa félelmet nem ismerő vitézét, a török hordák retteget várkapitányát harcászati bravúrjai kiemelték kortársai közül. 1566-ban például ötszáz emberével védte hát-nyolcezerrel szemben a palotai várat a felszabadító magyar csapatok érkezéséig, ezt követően pedig visszafoglalták Veszprémet és Tatát is.
    Thúry vitézsége és bátorsága utat mutat, hogy "ha nem is fegyverrel, hanem a  demokrácia eszközeivel, de nekünk is meg kell védeni a hazánkat, sőt egész Európát". Az egykori várkapitány 1571-es halálában is "üzenet van": a Kanizsához közeli Orosztonynál ugyanis tőrbe csalták és megölték a török hódítók, akik itt berendezkedve "bevezették a saját törvényeiket, mészároltak, öltek, nőket raboltak és a saját hitüket terjesztették" - vélekedett az államtitkár.
    A megnyitót követően Cseresnyés Péter az MTI érdeklődésére elmondta: az emlékév keretében Nagykanizsa és Várpalota közös programokkal szeretné megismertetni a szélesebb nyilvánossággal is Thúryt, mert méltatlanul kevéssé ismert a személye. Áprilisban a hagyományőrző Thúry Vitézlő Oskola minden tavasszal megszervezett, Orosztonyba vezető portyáját idén is megtartják, de a tervek között szerepel a kanizsai vár valamiféle építészeti, maradandó megjelenítése is, ez utóbbi azonban már túlmutat az idei év programján.
    Horváth Balázs a civil kezdeményezéssel alakult Kanizsai Identitás Munkacsoport tagjaként arról számolt be, hogy az egykori kanizsai vár és benne a várkastély pontos helymeghatározását szeretnék elvégezni ebben az évben. A Thúry György Múzeummal közösen feltárásokat is végeznének, hogy akár bemutathatóvá váljon legalább a bejárata a fél évezreddel ezelőtti építménynek, de virtuális módon bemutatják majd a vár és a benne lévő kastély egyes korszakait is.
    Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy egyéb rendezvények mellett tudományos konferenciát szerveznek, illetve a levéltári dokumentumokat feldolgozva könyvben is szeretnék megjelentetni az egykori török hódoltság idejéből fennmaradt iratokat.