Az EP üvegház hatású gázok ipari csökkentését célzó jogszabályt fogadott el
Az Európai Parlament képviselői üvegház hatású gázok ipari csökkentését és ezen keresztül a párizsi klímakonferencia céljainak megvalósítását segítő jogszabályt fogadtak el strasbourgi plenáris ülésükön kedden.
Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az 535 szavazattal 104 ellenében 39 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály felgyorsítja az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését.
A 2005-ben létrehozott ETS az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik és a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 40 százalékát fedi le. A jelenlegi ETS 2020-ig van érvényben.
A jogszabály értelmében az Európai Unió fokozatosan lejjebb szállítja a szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, valamint a kvótaár csökkenésének megállítása érdekében még gyorsabb ütemben mérsékelné az elérhető egységek számát a piacon. Ezt eleinte évente 1,74 százalékkal, 2021-től 2,2 százalékkal történne.
A jogszabály emellett a kvóták túltermelésének csökkentése érdekében az úgynevezett piaci stabilitási tartalék kapacitását bővíti. Ez a tartalék gondoskodik majd arról, hogy egyensúly legyen az eladásra szánt kvóták és a kereslet között, továbbá tartalékot képez a felesleges kvótákból és csak akkor vezeti vissza ezeket a piacra, ha megnő a kereslet. A reform továbbá két új pénzügyi alapot hoz létre, amelyek célja, hogy támogassák az innovációt és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket.
A kibocsátás-áthelyezés elleni fellépés részeként néhány esetben, főként, amikor elképzelhető, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes lesz - tették hozzá.
Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) az általa lefedett szektorok károsanyag kibocsátását maximálja, a cégek pedig szükség esetén ezen keretértéken belül adhatnak és vehetnek kibocsátási egységeket. Az ETS negyedik fázisára vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy sikerüljön 2030-ra legalább 40 százalékos kibocsátás-csökkenést elérni, az ipar és energiaszektor modernizációja felgyorsuljon és a kibocsátók ne települjenek át lazább szabályozással rendelkező uniós kívüli országokba.
