Gulyás: az utókor feladata a kommunista diktatúra bűneinek feltárása
A diktatúra után harminc évvel az utókor legfontosabb feladata a valóság feltárása, ami büntetés azoknak, akik a kommunista rendszer bűneit elkövették, de jutalom azoknak, akik képesek voltak megőrizni egyenes gerincüket a nehéz körülmények között - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága könyvbemutatóján.
Megjegyezte: a kommunista diktatúra feltárása azért is fontos, hogy ne forduljanak elő olyan, tájékozatlanságról tanúskodó nyilatkozatok, amelyek a szabadon választott kormány és a diktatúra közé egyenlőségjelet tesznek.
Minél jobban megismeri valaki a diktatúra aljas megtorló gépezetének és besúgó rendszerének működését, annál kevésbé mossa össze a fogalmakat - hangsúlyozta a képviselő az Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető - Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből című könyv bemutatóján.
A magyar rendszerváltozás tapasztalata az, hogy súlyos bűntettek, amelyek még büntethetőek lettek volna, mert az elkövetők életben voltak és a tettük is feltárható volt, büntetlenül maradtak - jegyezte meg Gulyás Gergely, utalva a könyv címére.
A kormánypárti politikus sajnálatosnak nevezte azt, hogy az Alkotmánybíróság annak idején - a köztársasági elnök indítványára - olyan döntést hozott, amely lehetetlenné tette a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek büntethetőségét.
Sobor Dávid ügyvéd, a könyv egyik szerzője a könyvbemutatón úgy fogalmazott: a rendszerváltozás kudarca volt az, hogy az első Alkotmánybíróság megsemmisítette a lex Zétényit, ez a törvény ugyanis megteremtette volna a feltételeit a felelősségre vonásnak.
A kommunista diktatúra évei alatt a hatalom birtokosai válogatott erőszakos bűncselekményeket követtek el a magyar állampolgárok rovására, és ezen cselekmények segítségével sikerült meghosszabbítaniuk a hatalomban maradásukat, így az elévülés intézményén keresztül mentesültek a jogkövetkezmények alól - összegzett az ügyvéd.
Szerzőtársa, Máthé Áron elmondta: a könyv figyelemmel követi a rendszerváltozás utáni teljes igazságtételi folyamatot a büntetőjogtól kezdve a semmisségi törvényekig és a különböző múltfeltáró testületekig és bizottságokig, illetve az információs és anyagi kárpótlásig. Az igazságtételi folyamat főbb állomásain haladnak végig a szerzők, részben időrendi, részben tematikus sorrendben - tette hozzá.
A kötet szerzői: Kovács István, Máthé Áron, Sobor Dávid, Szánthó Miklós és Törcsi Péter.
