Pristinai lapértesülés: a koszovói elnök új tervvel állt elő a koszovói haderő felállítására
Hashim Thaci koszovói elnöknek van egy úgynevezett B terve arra az esetre, ha a szerb kisebbség tiltakozása miatt nem tudnák megváltoztatni a koszovói alkotmányt, hogy abban a hadsereg felállítása is szerepeljen - írta kedden a Koha Ditore című pristinai napilap.
A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Hashim Thaci márciusban már kezdeményezte a koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését, aminek eredményeként a biztonsági erők megbízatása szinte már egy hadseregével vetekedne. Lépését azonban a szerb kisebbség, Belgrád, illetve az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió is rosszallta, így az elnök visszavonta a kezdeményezést.
A Koha Ditore most úgy értesült, hogy Hashim Thaci még az év vége előtt ismét benyújtja javaslatát, és ezúttal sem az alkotmány módosítására készül, hanem a biztonsági erőkről szóló törvényben foglalt hatásköröket bővítené. Hashim Thaci a pristinai lap szerint aláhúzta: arra számít, hogy a hadsereg még idén megalakul. "A hadsereget még ebben az évben felállítjuk a NATO-val és az Egyesült Államokkal együttműködésben, a folyamatot a köztársasági elnöki hivatal az illetékes minisztériummal együtt irányítja" - magyarázta a koszovói elnök, aki következetesen "hadseregnek" nevezi az általa megálmodott haderőt. Thaci szerint a korszerű, többfunkciós és professzionális haderő biztos alapot jelenthet az ország NATO-csatlakozása számára.
A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból áll, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A haderő nehézfegyverekkle is rendelkezne.
Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter Hashim Thaci terveire reagálva kedden a szerbiai közszolgálati televízió híradójában leszögezte: a szerbek soha nem fogják támogatni a koszovói hadsereg felállítását, és a valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek nevezte azt is, hogy a szerb kisebbség tagjai csatlakoznának ehhez a fegyveres erőhöz.
