Legfőbb Ügyészség: csökkent a migrációval kapcsolatos vádemelések száma
Csökkent a migrációval kapcsolatos vádemelések száma - jelentette be pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Fazekas Géza ismertette: a migrációval összefüggő bűncselekmények körébe tartozik a 2015. szeptember 15-e óta büntetendő határzár tiltott átlépése, megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Szintén az ilyen típusú bűncselekményekhez sorolják az embercsempészetet, továbbá minden olyan bűncselekményt - például az útlevél-hamisítást, a közbiztonság, köznyugalom elleni bűncselekményeket -, amelyek a migrációval összefüggőek.
Összesen 4673 ilyen eljárás indult 2015 szeptembere óta, 4192 vádlott ellen 3606 vádemelés történt. A legtöbb, 3176 bűncselekményt a múlt évben regisztrálták, idén augusztus elejéig mindössze 295 esetet jegyez az ügyészség statisztikája. A tavalyi 2465 vádemeléssel szemben pedig idén mindössze 83 vádemelés történt migrációval összefüggő bűncselekmény miatt.
Az ügyek mintegy 80 százaléka határzár tiltott átlépése miatt indult, szinte valamennyi eset Csongrád megyében történt - közölte a szóvivő. Hozzátette: a második leggyakoribb bűncselekmény az embercsempészés volt, 473 vádat emeltek emiatt. Ez a bűncselekménytípus azonban már nem Csongrád, hanem Bács-Kiskun megyére volt a legjellemzőbb, 134 vádiratot ebben a megyében nyújtottak be az ügyészek. Fazekas Géza hozzátette: néhány keleti megyét kivéve ez a bűncselekménytípus az egész országot lefedi, az embercsempészekkel szemben ugyanis abban a megyében járnak el, ahol elfogják őket, nem pedig abban a határ menti megyében, ahol maga a csempészet történt.
A szóvivő beszámolt arról is, hogy jelentősen befolyásolta a migrációval összefüggő bűncselekmények statisztikáját az, hogy 2015 októberében lezárták a horvát zöldhatárt. Ez azt eredményezte, hogy 2016 év elején megugrott a migrációval összefüggő vádemelések száma. Változtatott a statisztikán az a 2016 júliusában hatályba lépett jogszabály-módosítás is, amely arról rendelkezik, hogy a határtól számított nyolc kilométeren belül feltartóztatottakat vissza kell kísérni a tranzitzónába. Ez a változtatás látványos csökkenést eredményezett a vádemelések számában - mondta Fazekas Géza, aki beszámolt arról is, hogy ettől az időponttól a leggyakoribb bűncselekménnyé a határzár tiltott átlépése helyett az embercsempészés vált.
Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer adataira hivatkozva Fazekas Géza elmondta azt is, hogy míg 2014-ben az embercsempészések száma 363 volt, addig 2015-ben 662 ilyen ügyet regisztráltak, tavaly pedig ez a bűncselekményszám 351-re esett vissza.
A Legfőbb Ügyészség a sajtó rendelkezésére bocsátott egy feljegyzést a határ mentén migránsok sérelmére elkövetett rendőri-katonai túlkapások ügyében született feljelentések alakulásáról. Összesen 56 feljelentést regisztráltak, 2015-ben ötöt, tavaly 36-ot, idén pedig 15-öt. A feljelentők 17 esetben magánszemélyek voltak, 14 alkalommal valamelyik rendőri szerv, egy esetben a Magyar Honvédség, egy alkalommal az Európa Tanács Kínzás Ellenes Bizottsága, 11 esetben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, három alkalommal pedig valamely ügyészség, 9 alkalommal pedig az Orvosok Határok Nélkül szervezet tett feljelentést.
A feljelentések elsősorban hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt születtek, négy esetben közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt.
Nyomozás 50 ügyben indult, ebből 37 ügyben - egy esetben bűncselekmény, 36 esetben bizonyítottság hiánya miatt - megszüntették a nyomozást, egy esetben felfüggesztették a nyomozást, tíz eljárás pedig jelenleg is folyamatban van. Vádemelés mindössze két esetben történt, mindkét ügyben jogerős ítélet is született, és az eljárás alá vontakra pénzbüntetést róttak ki.
Az egyik esetben egy rendőr főtörzszászlóst 130 ezer forint pénzbüntetéssel sújtottak, mert a kiskunhalasi őrzött szálláson az őt folyamatosan szidalmazó, családját és társait folyamatosan fenyegető, agresszív magatartást tanúsító, tőle kerítéssel elválasztott sértettet a rendszeresített "kényszerítő vegyi eszközzel" jogszerűtlenül, szakszerűtlenül és aránytalanul közvetlen közelről legalább egyszer arcon fújta.
Egy másik esetben - amelyben a Magyar Honvédség volt a feljelentő - egy szerződéses szakaszvezetőt marasztalt el a bíróság és sújtott 300 ezer forint pénzbüntetéssel közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette és testi sértés bűntette miatt. Ő a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának megállapítása szerint térddel arcon rúgott egy földön ülő embert.
