Századvég-kutatás: erősödtek a törésvonalak az Európai Unióban
Európa ma átalakulóban van, és ez komoly feszültségeket szül; az egyik törésvonal a brüsszeli elit és az európai választópolgárok között, a másik az alapító államok és a később csatlakozók országok között húzódik, például a szuverenitás és a migráció kérdésében - mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője pénteki budapesti, az alapítvány egyik uniós kutatási eredményeit ismertető konferenciáján.
Azt mondta: a tavalyi hasonló felmérésükkel összevetve az látható, hogy a feszültségek még markánsabban, egyértelműbben szabdalják szét az uniót. Jelezte: a kutatásukat azért indították, mert Európa az átalakuló geopolitikai környezetben keresi a helyét, és erről akarnak tükröt mutatni mások mellett a döntéshozóknak.
Lánczi Tamás ismertetése szerint a Brüsszel által diktált utat az unió keleti tagállamai, vérmérséklettől függően, vonakodva vagy éles ellenállással fogadják.
Az unió állampolgárai úgy látják, hogy a brüsszeli tervek alapvetően negatívan befolyásolják az életüket, úgy érzik, cserben hagyták őket - mondta. A "Projekt 28" reprezentatív kutatás adatfelvételét április 10. és május 31. között végezték az Európai Unió 28 országában, 28 ezer ember megkérdezésével, telefonos módszerrel. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, egyebek mellett arról kérdezték az európai polgárokat, mit gondolnak a migrációról, a terrorizmusról, a biztonsági helyzetről, a nem-kormányzati szervezetek befolyásáról a politikára, mi a jövőképük, milyenek a politikai meglátásaik. Közölte, arra a kérdésre, Az Ön országában inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?, a válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy jó irányba, és a felmérés szerint a magyarok az európai átlaghoz képest sokkal optimistábbak.
Elszomorítónak mondta, hogy az európai emberek szerint az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak is nagyobb befolyása van a világban, mint az EU-nak; utóbbit csak a megkérdezettek 5 százaléka mondta.
Arra a kérdésre, hogy a következő években a gazdaság helyzete az Európai Unióban inkább erősödni, vagy inkább gyengülni fog, a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy erősödni, míg 41 százalék azt, hogy gyengülni fog; a magyar emberek ebben is optimistábban az átlagnál.
Az uniós tagságról is megkérdezték az uniós polgárokat. A kérdésre, "Hogyan voksolna egy az Ön országának EU-tagságáról szóló népszavazáson?" a lengyelek és a magyarok mondták magukat a legelkötelezettebbeknek a tagság mellett.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a visegrádi országok másként képzelik el az unió jövőjét. Az EU-nak a migrációs válság kezelésében végzett tevékenységéről is kérdezték a polgárokat.
A megkérdezettek 76 százaléka gondolkodik úgy, hogy a brüsszeli válságkezelés megbukott, az teljes kudarc, mert nem tudta megoldani a helyzetet, és csak tovább rontotta azt - mondta Barthel-Rúzsa Zsolt.
A Figyelő legfrissebb számban is ismertetették a Századvég Alapítvány Projekt 28 kutatását. Az Inog a bizalom címmel megjelent összefoglaló cikk szerint "a 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit."
Az EU megosztottságát jól jelzi, hogy az uniós átlagban 40 százalékpont a különbség azok között, aki szerint jó, illetve rossz irányban mennek a dolgok, és ez a megosztottság a tagországokon belül is megjelenik.
A kutatásban olyan véleményeket értékeltek, mint hogy "Az EU kvóta alapján osztaná szét a migránsokat Európában". Ezzel a véleménnyel a Németország és Ausztriában megkérdezettek közül értenek egyet a legtöbben, míg Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban a legkevesebben. Azzal a véleménnyel, miszerint "Az EU-nak hatékonyabban kellene védenie a külső határait", minden országban a megkérdezettek legalább 70 százaléka egyetértett; a legtöbben a V4 országokban.
Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek "inkább egyetértenek vagy inkább nem értenek egyet azzal, hogy külföldi politikai vagy gazdasági erők hazai civil szervezeteken keresztül gyakorolnak nyomást az adott ország belpolitikájára?" 20 százalék mondta azt, hogy egyetért, és 61 százaléka, hogy inkább nem ért egyet. Schmidt Mária történész a konferencián egyebek mellett arról beszélt, hogy Európa nyugati felének vezető posztjain ma olyanok ülnek, akik görcsösen ragaszkodnak a 20. század második feléhez, és abba a hitbe ringatják magukat, hogy az akkori életet minden különösebb erőfeszítés nélkül átmenthetik a 21. századba. Szerinte az ádáz kultúrharcban, a 20. században még fontosnak tekintett értékek, mint a hazaszeretet, a szólás-, és sajtószabadság megsemmisülnek, és a népszuverenitást felülírja a globalizált elitek leplezetlen érdekérvényesítése. A hagyományos politikai pártokra kikerült az "átalakítás miatt zárva" tábla, a polgárok érdekképviseletére pedig a mindenkit és mindent ellenőrizni akaró, de kontrollt nehezen tűrő "nagyon civilek" jelentkeztek be - mondta a történész. (FOTÓ)
