OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: Iszlám Állam, köztisztviselők)
A külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság zsarolásának tartja a kvótadöntés ügyében tervezett kötelezettségszegési eljárást. Szijjártó Péter kedden az Országgyűlésben napirend előtt arról is beszélt, hogy Magyarország növelné szerepvállalását az Iszlám Állam elleni koalícióban.
Szijjártó: nem engedünk az Európai Bizottság zsarolásának
A magyar kormány zsarolásnak és európaiatlan magatartásnak tekinti, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést - jelentette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: nem engednek a hatáskörein jóval túlterjeszkedő EB zsarolásának, nem engedik meg, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen.
Kijelentette, még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem.
A miniszter elmondta, a magyar kormány az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását. Hozzátette: az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolják, valamint kezdeményezik területi mandátum kiszélesítését Irak egész területére.
Képviselői felszólalások
Harangozó Tamás (MSZP) az elhangzottakra reagálva arra hívta fel a figyelmet, Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta a több mint 1200 migráns Magyarországra való áthelyezéséről szóló dokumentumot. Ezt a nyilatkozatot nem a magyar ellenzék írta alá - rögzítette, közölve azt is: az MSZP soha nem támogatta és nem szavazta meg az automatikus betelepítési kvótát, azt ugyanis elhibázottnak tartja.
A szocialista politikus elmondta, a terrorizmus elleni harc fontosságával egyetértenek. Szerinte a honvédelmi bizottság ülésén világossá vált, hogy a honvédelmi miniszternek fogalma sincs, miről szól az Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás. Ebben a bizonytalan helyzetben a döntés felelősségében nem tudnak osztozni, ezért nemmel szavaznak a katonai misszió kibővítésére - mondta.
Németh Zsolt (Fidesz) szerint a terrorizmus elleni küzdelemnek sajnálatos megnyilvánulása az, hogy az Európai Parlament H. Ahmedet védi, amikor súlyos problémák vannak a Közel-Keleten. Az EU válságjelenségei sorába felvehetik a betelepítési kvótákkal kapcsolatos megrögzött álláspontot is - hangoztatta. Szerinte az elleni küzdelmet úgy lehet folytatni, ha Magyarország kellő támogatást kap regionális partnereitől.
Az Iszlám Állam elleni fellépéssel kapcsolatban a kormány javaslatát rendkívül előremutatónak nevezte, azt szerinte józan és megfontolt erő nem ellenezheti, ezért értetlenül állt a szocialisták álláspontja előtt. Szerinte ha nem szüntetik meg a terrorizmus okait, akkor nem lehet az ellen hatékonyan fellépni.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) is egyetértettel a kormányoldallal az Iszlám Állam megítélésében. Szerinte a legnagyobb veszélyt ez a terrorszervezet jelenti a nyugati civilizációra, az egész világra, keresztény és muszlim hívőkre.
Hozzátette: abban már nem értenek egyet, hogy Magyarországnak milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban. Kifejtette: a Nyugatnak nagy szerepe van abban, hogy destabilizálódott a Közel-Kelet, a Nyugat és a nagyhatalmak azóta is cinikus politikai játszmát folytatnak, nincs stratégia a béke megteremtésére. A jobbikos politikus szerint nem kockáztathatják a magyar katonák és a magyar állampolgárok életét. Magyarország feladata, hogy a humanitárius segítségnyújtásban részt vállaljon - tette hozzá.
Firtl Mátyás (KDNP) támogatásáról biztosította a kormányt abban, hogy a magyar emberek szabadságát megvédje. A terrorizmussal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni - hangoztatta.
Hadházy Ákos (LMP) szerint a menekültválság létezik, a terrorizmus is komoly probléma. Azzal azonban nem értenek egyet - mondta -, hogy a kormány a terroristákat azzal segíti, hogy milliárdos kampányokkal próbálja a magyar embereket félelemben tartani. "Ebben önök a terroristák legjobb szövetségesei", hiszen a terrorizmus egyetlen célja: a társadalomban félelmet kelteni - fogalmazott.
Az Iszlám Állam elleni fellépésről azt mondta, a kormány mostani javaslatával kompenzálni akarja korábbi diplomáciai lépéseit, a rombolást.
MSZP: a Botka-kormány megbecsüli majd a köztisztviselőket
Harangozó Tamás (MSZP) azért kritizálta a kormányt, mert tavaly eltörölték a munkaszüneti napként járó köztisztviselők napját, és július 1-jét a szociális munka napjává nevezték át. Hozzátette: bár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása szerint "perverz kommunista hagyaték" volt a köztisztviselői nap, azonban valójában ezt az MDF-kormány vezette be 1992-ben, majd az első és a harmadik Orbán-kormány megerősítette 2001-ben és 2011-ben.
A képviselő az MSZP nevében megköszönte köztisztviselők munkáját, és azt ígérte nekik, hogy a Botka-kormány megalakulása esetén nem kell majd attól tartaniuk, hogy rabszolgáknak tekintik őket.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a kormány az államigazgatás egészére úgy tekint, mint az ország versenyképességét jelentősen meghatározó tényezőre, és ha azoknak az állampolgároknak és cégeknek, akiket az államigazgatás szolgál, munkanapjuk van, akkor az államigazgatásban dolgozóknak is a munkanapjuk kell, hogy legyen. Az államtitkár a köztisztviselők bérrendezését és a javuló munkakörülményeket kiemelve hangsúlyozta: az államigazgatásban dolgozóknak nem szabadnapokkal kell "kiszúrni a szemét", megbecsülésüket nem így kell megoldani.
