Jól működik a hazai önkormányzati rendszer, 20-25 évig nem szorul alapvető reformra
Jól működik az önkormányzatok magyarországi rendszere, középtávon, legalább húsz-huszonöt évig nem kell strukturális reformra számítani - hangsúlyozta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) éves küldöttgyűlésén csütörtökön, Budapesten a belügyminisztérium e területért felelős államtitkára.
Pogácsás Tibor szerint az 1990-et követő átalakulás egyik rendkívül fontos rendszere, noha gazdasági háttere kezdetben "idealisztikus elképzelés volt", így annak 2011-es átalakításáig az állami költségvetés minden évben drasztikusan beavatkozott ügyeibe.
Ezzel azt állította szembe az államtitkár, hogy 2012 óta összességében nem deficites, hanem minden évben többlettel zár az önkormányzati szektor.
Szavai szerint a parlament által a jövő héten elfogadandó 2018-as büdzsé "az önkormányzatok szempontjából egy vállalható költségvetés", noha "nem a Kánaán".
Kérdésre válaszolva Pogácsás Tibor azt közölte, a kormányzat ugyan átmeneti megoldásnak szánta a közfoglalkoztatást, de mivel vannak, akik nem vezethetőek vissza az elsődleges munkaerőpiacra, "valamilyen szintű közfoglalkoztatás lesz" a jövőben is.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a rendezvényen azt emelte ki, hogy a kormányzat a támogatások mind egyszerűbb és gördülékenyebb kifizetésében érdekelt, így például sikerült elérni, hogy olyan esetekben, ahol az unió az előlegre bankgaranciát kér, a kifizető ügynökség - gyakorlatilag automatikusan - mentességet adhat e kívánalom alól.
Azt is jelezte: a kormányzata a vidékfejlesztési programok módosítását kezdeményezi az Európai Bizottságnál annak érdekében, hogy a tanyavillamosítás költségeinek akár egésze finanszírozható legyen uniós pályázati forrásból.
Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára kiemelkedő növekedésnek nevezte, hogy jövőre tizedével nagyobb összeg, bő 700 milliárd forint jut az önkormányzati szektornak, amelynek két kiemelt prioritása a bölcsődei ellátás és a gyermekétkeztetés fejlesztése ; megemlítette, utóbbi része az ingyenesség kiterjesztése, de az is, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szünidei ellátásáról is gondoskodjanak.
Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke az önkormányzatok és azok együttműködésének fontosságát hangsúlyozta felszólalásában, megjegyezve, hogy "helyi demokrácia nélkül nem létezik nemzeti demokrácia sem".
Mint mondta, rossz úton járnak azok a kormányzatok, amelyek anyagi okokra hivatkozva központosítanak, hiszen épp az önkormányzatok látják a legpontosabban a helyben jelentkező problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy a következő időszakban négy kulcsproblémával kell megbirkózniuk az európai önkormányzatoknak.
Ezek közé sorolta a migráció okozta szociális feszültségeket, a jobb érdekérvényesítő képességű nagyobb és a csekélyebb lobbierejű, de a támogatásra inkább rászoruló területek juttatásai közötti egyensúly megteremtését, a centralizáció kérdéskörét és a kisebbségi nemzetpolitika elnyomó tényezőinek kivezetését, példaként említve a máig érvényes Benes-dekrétumokat.
