Lázár: családtámogatásra, infrastruktúrafejlesztésre és turizmusra is csoportosítanak át forrásokat
A gyermekvállalást ösztönző programra, a paksi atomerőmű-beruházással összefüggő közinfrastruktúra-fejlesztésre és turisztikai célokra is csoportosítanak át forrásokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, amelyről a hónap közepén szavaz az Országgyűlés - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormány által javasolt teljes költségvetési átcsoportosítás összege 98 milliárd forint, a fedezete pedig az ennyivel többre tervezett adóbevétel - ismertette.
Ebből fordítanának családtámogatásra, gyermekvállalásra, a kormány célja ugyanis, hogy 2030-ra családonként átlagosan több mint két gyermek szülessen. Az akciótervnek - amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be egy hete - része, hogy a három- vagy többgyermekes családok jelzáloghitelének egy részét elengedik, erre jövőre 10 milliárd forintot szánnak. Emellett diákhiteltartozás-csökkentésre 1 milliárd forintot, bölcsődebővítési programra 3,5 milliárdot, a külföldön született magyar gyermekeknek is elérhetővé váló babakötvényre pedig 600 millió forintot fordítanak. A családok éve támogatási programra 3 milliárd forintot terveznek - részletezte a miniszter.
Emellett a paksi bővítéshez kapcsolódó közinfrastruktúra-fejlesztésre - például a kalocsai Duna-híd előkészítésére, továbbá lakás- és útépítésre - 20 milliárdot, turisztikai célokra pedig 16,4 milliárd forintot rendelnek a költségvetési előterjesztésben. Támogatni fogják a premontrei rendet és a cisztercieket is - ismertette.
Az elmúlt napok gazdasági adatait - például a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedést, a beruházások ütemének bővülését, valamint a foglalkoztatási, munkanélküliségi számokat - Lázár János úgy kommentálta: a magyar gazdaság stabil, kiegyensúlyozott pályán van, a gazdasági növekedés pedig az ország fejlődésének egyik fontos állomása.
A bővülés három fő eleme az ipari kibocsátás 7,8 százalékos első negyedéves növekedése, az építőipar 25 százalékos ágazati "ugrása" és a bérmegállapodás - sorolta.
Magyarországon lendületet kapott a gazdaság - folytatta -, számos magyar és külföldi vállalkozás bővíti kapacitását. Kiemelte az újlakás-építés növekedését, a reálkeresetek és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos emelkedését, hangsúlyozva azt is: 2010 óta 1550 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt kaptak a családok.
Lázár János beszélt az EU-s pénzek átláthatóságáról szóló OLAF-vizsgálatokról is. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest "dupla annyi feljelentő van". Kifejtette ugyanakkor: tavaly az aktuális 41 ezer támogatási szerződésből 13 ügyben zárt le vizsgálatot és talált hibát az EU csalás elleni hivatala, az OLAF, és a szervezet által megfogalmazott észrevételek az EU-s pénzek 4 százalékét érintették. Megjegyezte: az OLAF szerint a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény a 4-es metró ügye volt az elmúlt években Magyarországon.
A 3-as metró felújításával kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette: a kormány a főváros kérésére 137,5 milliárd forint támogatást biztosított, amit az EU is jóváhagyott "százszázalékos támogatási intenzitással". Ám később kiderült - folytatta -, hogy még a legolcsóbb közbeszerzési ajánlat is drágább volt ennél, majd az ezt követően csökkentett műszaki tartalmú felhívásra szintén 137,5 milliárdnál drágább ajánlatok érkeztek. Ám a kormány "100 százaléknál többet" nehezen tud finanszírozni, mert az EU nem járul hozzá - mondta.
Közölte: a jövő szerdai kormányülésre várják Tarlós István főpolgármestert, hogy tájékoztatást adjon, mi fog történni a metróval.
A Magyar Államkincstár dolgozóinak bérkövetelésével kapcsolatban Lázár János egyrészt azt mondta, hogy minisztériumban nincs sztrájk, másrészt azt, hogy a központi közigazgatásban nem lesz béremelés.
Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint a kormány elbontaná a panelházak felső emeleteit, a miniszter azt válaszolta: a kormány egyetlen házat sem akar elbontani, azt szeretné, ha a lakhatási körülmények javulnának, a panellakások és az úgynevezett "Kádár-kockák" életciklusa ugyanis lejárt. A politikus szerint kormányzati program kellene utóbbiak újjáépítésére, és megoldást kell találni a panelben élők életminőségének javítására is, mert az éghajlatváltozás miatt nyaranta elviselhetetlenné válik bennünk az élet. Mérlegelni kell ezért a panelből kiköltözés támogatását, a fennmaradó otthonokat pedig élhetővé kell tenni - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a lakóközösségekkel közösen kell megoldást találni.
Az esetleges panelház-visszabontásról azt mondta: csak gondolatként merült fel, hogy akiknek a panellakását visszabontanák, azoknak támogatást nyújtanának kertvárosi övezetbe költözéshez.
Megjegyezte, a hódmezővásárhelyi önkormányzat azt vetette fel, hogy hajtsanak végre egy 60 lakásos kísérleti projektet a városban.
Ha a következő négy évben is a Fidesz kormányoz majd, programmá kell formálni a panelben élők segítését - összegzett.
A kötelező szervizdíj tervéről a Miniszterelnökség vezetője ismét azt mondta, hogy nem ért egyet az ötlettel, mert szerinte az egyszerű áremelés lenne. Hozzátette, az éttermi áfacsökkentés fedezet lehet az étterem-tulajdonosoknak a pincérek bérének emelésére.
A mentődolgozók tiltakozásáról úgy nyilatkozott: nem gondolja, hogy annak reális alapja lenne, a bérük ugyanis jelentősen emelkedik, öt év alatt összesen 80 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy vállalna-e újra miniszterséget, Lázár János úgy reagált: Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es felkérése 2018-ig szólt, ezért miniszterként addig tervez.
