OGY - Krónika 2. rész (meghatalmazások nyilvántartása, választottbíráskodás)
Az választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, kezeli a felmerült szabályozási hiányosságokat, valamint hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés pénteki parlamenti vitájában.
Meghatalmazások nyilvántartása
A fideszes Turi-Kovács Béla azt szorgalmazta, hogy a fizetési meghagyásos ügyek a közjegyzőktől kerüljenek vissza a bíróságok hatáskörébe.
A jobbikos Staudt Gábor azt vetette fel, hogy jogalkotói fellépés lehet szükséges olyan esetekben, amikor az első tárgyalás előtt az ügyfél az utolsó pillanatban ad meghatalmazást az ügyvédnek, mert ilyenkor az iratot már nem lehet elektronikusan benyújtani, hanem csak papíralapon. Hozzátette: az Országos Bírósági Hivatal elnöke erre a felvetésére levélben válaszolva ugyan azt erősítette meg, hogy a bírák elfogadhatják a papíralapon benyújtott meghatalmazást, de szerinte a gyakorlat mást mutat.
Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A fizetési meghagyásokról elmondta: az ilyen ügyek mintegy 6 százaléka kerül csak bírói útra, így ez lényeges könnyítést jelent bíróságok életében. A másik témával kapcsolatban a bírói gyakorlat tisztázását javasolta.
Választottbíráskodás
Államtitkár: a választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat vonzóbbá teheti a hazai befektetési környezetet
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat célja a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése, az 1994-ben elfogadott választottbíráskodásról szóló törvény szabályozási hiányosságainak pótlása és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításának átvétele.
Hozzátette: a kormány reményei szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez és közvetve elősegíti a Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését.
Elmondta: a javaslat a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a kereskedelmi ügyeket.
Ezzel párhuzamosan megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság és a Pénz- és tőkepiaci Állandó Választottbíróság.
Ismertetése szerint a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó állandó választottbíróság vezető testületének tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Bankszövetség delegálja, míg az elnököt az MKIK küldi.
Közölte: annak érdekében, hogy a választottbíróság törvényes működése kikényszeríthető legyen, a javaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a vezető testület felállításáért felelős szervezetek részére. Az előterjesztés alapján az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni azok személyében, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökének személyében.
Völner Pál elmondta: a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe van a választottbíró-ajánlási listának, amelyre legalább 10 év jogászszakmai gyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkező, 75. életévét még be nem töltött személy kerülhet fel.
Fidesz: a javaslat pótolja a jelenlegi hiányosságokat
Vitányi István (Fidesz) kiemelte: a javaslat pótolja a hatályos törvény hiányosságait, figyelembe veszi az ENSZ nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos szabályainak módosításait és új alapokra helyezi a választott bíráskodás szervezeti kereteit. Szerinte a választott bíráskodás így valódi alternatívát jelent majd a peres eljárások mellett és a külföldi befektetőkben is bizalmat ébreszthet.
Felidézve a választott bíráskodás magyarországi történetét arra emlékeztetett, hogy a szocialista állami berendezkedés miatt nem tudott olyan teret nyerni ez a vitarendezési forma a kereskedelmi konfliktusokban mint a nyugati országokban, holott lett volna igény erre.
A választott bíráskodást a polgári per elsődleges alternatívájának nevezte. Rámutatott: tavaly rekord mennyiségű működő tőke érkezett külföldről, ennek fenntartása érdekében az alternatív bíráskodás érdekében is lépni kell, amely gyorsabbá, rugalmassá teszi a döntéshozatalt, és szakértelemmel tölti fel azt. Az igény a nemzetközi ügyek esetében a legnagyobb arra - mutatott rá.
A legfontosabb újításnak nevezte az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos szabályokat, mint mondta, a javaslat részletesen meghatározza, milyen jogcímen van lehetőség ilyen intézkedés elrendelésére. A gyorsaság érdekében is lép az előterjesztés - mondta -, de megteremti a lehetőséget az ítélet egy éven belüli felülbírálatának az eljárásban figyelembe nem vett tény alapján.
A változtatás rendelkezik az ítélet érvénytelenítését követő eljárási rendről is - hangsúlyozta Vitányi István -, amelynek során a felek dönthetnek új összetételű tanács létrehozásáról is. Arra továbbra is mód lesz, hogy a pénz- és tőkepiaci, valamint energetikai ügyekben szakértelemmel rendelkezők hozzanak döntést, erre szolgál az erre alkalmas embereket felsoroló külön lista.
