Auguszta napja van. | 2024.03.29

OGY - Krónika 5. rész (Iszlám Állam elleni fellépés, kulturális törvények)

2017-05-04 15:05:00

 Az Iszlám Állam elleni fellépésről szóló javaslat vitáját követően kulturális tárgyú törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját a parlament csütörtökön.


    Független: miért kell megemelni a kontingens létszámát?

    Demeter Márta (független) a missziók fontosságát hangsúlyozva azt mondta, magyar nemzeti érdek is, hogy katonáink hozzájárulnak a béke megteremtéséhez és fenntartásához. A missziók alatt megszerzett tudást pedig a Magyar Honvédség állományán belül is hasznosítani lehet - tette hozzá.
    Az Iszlám Állam ellen keményen fel kell lépni, de nem csak a katonai, hanem a humanitárius segítségnyújtás is fontos. Nem az a kérdés, hogy Magyarország vállaljon-e szerepet, hanem az, hogy ezt hogyan teszi - hangsúlyozta a politikus. Azt kérdezte: pontosan mit jelent ebben az esetben a katonai segítségnyújtás és miért kell megemelni a kontingens létszámát. A javaslatot elutasítja - jelezte a képviselő.
    Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát.

    Kormány: Magyarország érdeke, hogy béke legyen a térségben

    Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, hogy a döntés meghozatalakor elsősorban nem arról kell vitatkozni, pontosan mi vezetett bizonyos, a világban zajló folyamatokhoz. Kiemelte, hogy nem NATO-misszióról van szó, hanem Irak kérésére az ENSZ hozott egy határozatot, a koalíciónak pedig mintegy hatvan ország a tagja.
    Álságosnak tartotta azt az érvelést, hogy a döntés meghozatalával várják meg a NATO-csúcsot. Az a vita sem vezet el szerinte a jó döntéshez, hogy mi a különbség a békefenntartás és a béketeremtés között. Magyarországnak az az érdeke, hogy béke legyen azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók elindulnak - összegzett.
    
    A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása 
    
    Hoppál Péter kulturális államtitkár expozéjáéban azért tartotta fontosnak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló jogszabályok módosítását, hogy azok kövessék a korszerűsödést, tükrözzék az elvárásokat és szakmai prioritásokat. Mint mondta, új szemléletet szeretnének meghonosítani, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a kulturális javakhoz való hozzáférés.
    Értékelése szerint a hatályos jog elavult, nem követte a társadalmi igények változását.
    Kiemelte, hogy a kulturális alapellátás fogalmát minden területen bevezetik és definiálják; az államtitkár szerint ez mindenki életminőségét érdemben befolyásolja.
    Hoppál Péter kifejtette, az alapellátás kiterjesztésének társadalomfejlesztési és a gazdasági teljesítményt fokozó hatásai is vannak, emellett hatékonyabb feladatellátás valósul meg a törvény hatálya alá tartozó intézményeknél.
    A muzeális területen pontosítják a megyei intézményekben végzett állami feladatokat, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezésére csökkentik az adminisztrációt, hangsúlyosabban mutatják be a nemzetiségi programokat és bővítik a szakmai munkát megalapozó dokumentumok körét - sorolta a politikus.
    A könyvtárak esetében képzések szervezésére, díjak adományozásának szakmai előkészítésére vonatkozó módosítások vannak, a megyei intézmények elnevezés pedig megyei hatókörűre módosul.
    Hoppál Péter a közművelődési jogszabályokkal összefüggésben azt emelte ki: a szakmai alapelveket megtartják, ugyanakkor nagyobb szerepet kap a hagyományőrzés és a néphagyomány gondozása, a tanácsok helyett pedig kerekasztalok állnak fel.
    Előremutató, korszerű, a minőségi működést elősegítő változásokra tettek javaslatot - értékelt az államtitkár.
    
    Fidesz: életszerű és aránytartó a javaslat    
    
    Halász János, a Fidesz vezérszónoka életszerűnek és aránytartónak ítélte a módosításokat, szerinte azok jól követnek mindent, amire választ kell adni.
    A kormánypárti politikus helyeselte az alapellátás kiterjesztését és törvényben rögzítését és kifejtette, hogy a költségvetés az elmúlt években mindig követte ezt a szemléletet. Ezt a jövőben is folytatni kell - fogalmazta meg.
    A muzeális területről szólva megjegyezte, hogy a legtöbb törvényi változás már végbement, jelen módosítás viszont fontos terhet vesz le a fenntartók válláról.
    Halász János hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportja minden elemet támogat, azonban a közművelődési kerekasztal esetében az elnevezés mellett szemléleti változást is szükségesnek tartanak.
    Úgy vélte: a könyvtárak feladatai koherensebbek lesznek, a nonprofit szervezeti forma beemelése pedig követi a gyakorlatot. Üdvözölte azt is, hogy átgondolt definíciórendszer jelenik meg a jogszabályban.
    
    MSZP: silány a javaslat és a szándék is rossz
        
    Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka az előterjesztést silánynak, a szándékot pedig rossznak nevezte.
    Az ellenzéki politikus szerint az állam kisgömböcként viselkedik és a központosítás áll mindennek a hátterében. Ez már az oktatásban is katasztrófát okozott - értékelt.
    A képviselő szerint arra lenne szükség, hogy az állam több pénzt áldozzon a területre és vidéken is hozzáférhető legyen a kultúra.
    Úgy vélte: a módosítás szűkebben és rosszabbul határozza meg azt, hogy mit tekint feladatának. Emellett arról érdeklődött, mit értenek kulturális gazdaságfejlesztés alatt.
    A szocialista politikus szerint ha a kormány szabad és független intézményekben gondolkodna, akkor nem születnének ilyen javaslatok.
    Nincs szükség ezekre a változtatásokra, ezért az MSZP nem tudja támogatni azok elfogadását - közölte.