Varsóban felavatták az 1956-os forradalom emlékművét
Varsóban felavatták szerdán az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet, az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.
A varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított emlékmű avatási ünnepségén Kövér László felidézte: ugyanezen a helyen 1986-ban, a magyar forradalom 30. évfordulóján, a lengyel Szolidaritás mozgalom radikális szárnya, a Harcoló Szolidaritás aktivistái egy transzparenst feszítettek ki "Wegry 1956. Pamietamy" (Magyarország 1956 Emlékezünk) felirattal.
Aznap a vérbe fojtott magyar forradalomra emlékeztető plakátot ragasztottak ki a varsói Magyar Kulturális Intézet kirakatára is, és hasonló tartalmú röplapok ezreit szórták szét több lengyel nagyvárosban - emlékeztetett az Országgyűlés elnöke.
Utalt azokra a szálakra is, melyek a Harcoló Szolidaritás 1986-os akcióját, valamint az emlékmű elkészítését Magyarország első rendszerváltás utáni varsói nagykövetéhez, Engelmayer Ákoshoz és feleségéhez, Krystynához fűzik.
Felidézte: a varsói tiltakozással párhuzamosan Engelmayerék közreműködésével a Varsó melletti Podkowa Lesnában, az ottani Szent Kristóf-templomban helyezték el a szovjet tábor első 1956-os emlékművét, mégpedig egy kétnyelvű, Kossuth-címerrel díszített gránittáblát, melynek felirata hirdette: "Az elesettek és meggyilkoltak emlékére a magyar forradalom 30. évfordulóján."
"Ákos és Krystyna adták tanúbizonyságát annak is, hogy az 1986-os lengyel kiállás túlmutatott 1956-on", általánosabb érvényű üzenete az volt, hogy "nem üres szólam a magyar-lengyel barátság és a két nemzet sorsközösségének eszméje" - hangsúlyozta Kövér.
Kifejtette: a lengyel és a magyar nép közötti együttérzés különösen "két fájdalmas huszadik századi időpontban", a magyar forradalmat eltipró szovjet agresszió idején, illetve az 1981-es Jaruzelski-féle lengyelországi hadiállapot bevezetése után nyilvánult meg.
Példaként felidézte: 1981 nyarán Csoóri Sándor és Kovács István költők Krakkóban részt vettek a Szolidaritás egyik nagygyűlésén, a lengyelek tapsviharral fogadták őket.
Visszaemlékezett arra is, hogy 1987 júniusában az akkori jogászhallgatók, Orbán Viktor, Áder János és ő maga Gdanskba utaztak, hogy részt vegyenek II. János Pál pápa zarándoklata alkalmából bemutatott misén. "Ottani szállásadóinkat a kommunista rendőrség a megérkezésünket követően kis idővel preventív őrizetbe vette, így mi egy kicsit őket is képviseltük azon a misén, ahol megtapasztalhattuk a szabadság méltóságát", azét, amelynek "vágya és megőrzése összeköt bennünket, magyarokat és lengyeleket" - mondta.
Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke beszédében kiemelte: a transzparens kifüggesztése a kommunista Lengyelországban "egy bátor, sokatmondó gesztus volt a szolidaritás, a méltóság jegyében", a Harcoló Szolidaritás aktivistái valószínűleg "nem is sejtették, hogy ezzel egy új korszakot" - az 1989-es rendszerváltást - vetítik előre. Az emlékmű tanúsága "az emberi erőnek, a lengyel-magyar sorsközösségnek" - jelentette ki.
A lengyelországi magyar évad keretében, az 1956-os Emlékbizottság támogatásával felavatott emlékművet a varsói Magyar Kulturális Intézet és Varsó főpolgármesteri Hivatala együttműködésében állították fel. Az 1989-es transzparens fényképe felhasználásával készült emlékmű tervezője Krzysztof Domaradzki.
Kövér László a kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján vett részt az emlékmű leleplezésén. Szerda délután még Beata Szydlo lengyel kormányfővel tárgyal.
