Országgyűlés - vitanap az uniós bérkülönbségről
A nemzet jóléte csak munkaalapú társadalom építésével alapozható meg - hangoztatta Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében címmel rendezett politikai vitanapon hétfőn az Országgyűlésben.
Cseresnyés: a nemzet jóléte csak munkaalapú társadalommal alapozható meg
A nemzet jóléte csak munkaalapú társadalom építésével alapozható meg - hangoztatta Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében címmel rendezett politikai vitanapon hétfőn, az Országgyűlésben.
Az államtitkár úgy fogalmazott: mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el. Ahhoz, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni - fejtette ki Cseresnyés Péter, hozzátéve: szükség van olyan munkavállalókra is, akik az adott feladatot el tudják végezni.
Vitaindítójában beszélt arról is, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4,4 millióra nőtt, míg a munkanélküliek száma mintegy 200 ezerre esett vissza. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság, és ilyen alacsony a munkanélküliség - rögzítette.
Kitért arra is, hogy 2010 óta a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, és a foglalkoztatás bővülését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között van hazánk.
A foglalkoztatás-bővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt - mutatott rá, hozzátéve: a 2010-es kormányváltás óta elért 662 ezres foglalkoztatás-bővülés több mint kétharmada - 461 ezren - a hazai versenyszférában helyezkedett el.
Jelezte: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben megfigyelt létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 144 ezerrel nőtt a létszám, ami a versenyszféra intenzív munkahelyteremtésének tudható be.
Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma már 14 ezer fős, a külföldre ingázók száma ezer fős csökkenést mutat az utóbbi egy évben - mondta, s mindezeket rendkívül kedvező fejleményként értékelte.
Cseresnyés Péter megállapította: a kormány szerepét a foglalkoztatás ilyen dinamikus növekedésében nem lehet elvitatni, mert amíg a versenyszféra nem tudott kellő számú munkahelyet teremteni, feltétlenül indokolt volt a közfoglalkoztatás növelése.
Hozzátette: a versenyszférában tapasztalható növekedés alapján elérkeztek ahhoz a fordulóponthoz, hogy 2017-től a közfoglalkoztatás szerepe csökkenthető, amire a kormány már intézkedéseket is hozott.
Beszámolt arról is, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában összesen 508 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vehettek igénybe a foglalkoztatók úgy, hogy az érvényesített adókedvezmény összege évről-évre nő, s tavaly elérte a 142 milliárd forintot. Szólt arról, hogy idén januárban a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871-872 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget.
Cseresnyés Péter emlékeztetett, a közszférában és közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése érdekében hozott kormányzati intézkedésekre, az elindított életpályákra, s az eredmények között beszámolt arról, hogy a reálkeresetek 49 hónapja nőnek töretlenül. Jelezte azt is, hogy az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. Megjegyezte: nem tervezik a munkát terhelő adók növelését.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a béremelést a gazdaság bővülése és a munkahelyek teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: idén akár 4 százalékos is lehet a növekedés, 2010-hez képest pedig 700 ezerrel több embernek van munkája, közel a teljes foglalkoztatottság.
A béremelésekhez adócsökkentés is kell - folytatta -, ezért döntött a kormány például a társasági adó és a munkáltatói járulékok mérsékléséről, amit egyébként sem a baloldali pártok, sem a Jobbik nem szavazott meg.
Az ágazati fizetésemelésekről szólva az államtitkár kifejtette: emelkedik a pedagógusok, a rendvédelmisek, a felsőoktatásban és az egészségügyben, továbbá a járási hivatalokban dolgozók bére is. Idén januárban pedig jelentősen nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér, ami 2018-ban is folytatódik - tette hozzá.
A Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát úgy értékelte: az jogköröket vonna el az Európai Unió tagállamaitól, így Magyarországtól is az adópolitika területén. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik kezdeményezése összeér azon EU-s vezetőkével, akik elvennék az adómeghatározás jogát a tagállamoktól - mondta, megjegyezve: az a párt helyezkedik most erre az álláspontra, amely nemrég még büszkén égetett uniós zászlót. Velük ellentétben a kormány elutasítja a jogkörök átengedését Brüsszelnek - jelentette ki.
Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy a Jobbiknak az általa vezetett településeken - például Tiszavasváriban és Ózdon - sem sikerült munkát adnia az embereknek.
Ha az ellenzéki pártok béremeléseket szeretnének, vonják vissza adóemelési terveiket, a baloldal ugyanis ismét többkulcsos szja-rendszert akar, és a családi adórendszer eltörlésére is célozgat, a Jobbik pedig a gazdákat adóztatná - mondta. Úgy fogalmazott: "ha mindenképpen ragaszkodnak az adóemelésekhez, akkor azt javaslom a baloldalnak, hogy adóztassák a korallzátonyokon búvárkodó, egyébként pedig 25 milliós verdával furikázó Botka Lászlót, a Jobbik pedig adóztassa az új gazdáját, amely diszkontáron vásárolta fel a pártot".
