Auguszta napja van. | 2024.03.29

A külhoni magyarságról és az autonómiáról tartanak konferenciát a Kodolányi János Főiskolán

2017-04-07 09:09:24

Magyar autonómia Közép-Európában címmel a külhoni magyarságról és az autonómiáról szervezett konferenciát a Kodolányi János Főiskola, az Institute for Cultural Relations Policy és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, pénteken a főiskolán.

    Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: a nemzetpolitika célja megőrizni a határon túliak magyar identitását úgy, hogy közben boldoguljanak a szülőföldjükön. Ahol a szomszédos országokban a magyarok kifejezték az autonómia iránti igényeiket, támogatjuk azokat - mondta.
    A helyettes államtitkár emlékeztetett: sok nemzetközi dokumentum kimondja, hogy az autonómia hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényesítéséhez és az asszimiláció megelőzéséhez. Egy kormánynak megértéssel kell fordulnia az autonómiaigények iránt - vélekedett. Hozzátette: a legjobb gyakorlatoknak, működő autonómiáknak példaként kell szolgálniuk az államok számára.
    Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az autonómia összeegyeztethető az állam integritásának megőrzésével.
    Kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy kapcsolatot teremtsen az anyaország és a határon túli kisebbségei között, ennek útja lehet a kettős állampolgárság intézménye, a pénzügyi, gazdasági támogatás, továbbá a politikai, diplomáciai támogatás a nemzetközi szervezetekben. E politika belpolitikai következménye, hogy az anyaországban viták lehetnek a támogatás mikéntjéről - tette hozzá.
    Kántor Zoltán szerint az, hogy egy jó államnak foglalkoznia kell a határon túli kisebbségekkel, több szempontból is igazolható. Alátámasztható nemzetépítési okokkal, a nemzetközi jog alapján a jog előtti egyenlőség elvével, a politikai filozófia alapján pedig a csoportok közötti egyenlőség biztosításának elvével - magyarázta.
    Arra is kitért, hogy a nemzeti kisebbségek célja a nemzeti, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzése, és ennek eszközei lehetnek az etnikai pártok, a nyelvi, oktatási jogok kiterjesztése, az autonómia és a közösségépítés.
    Az NPKI igazgatója arról is beszélt, hogy a nemzetpolitika rendszere úgy épül fel, hogy annak jogi kerete az alkotmány, az állampolgársági törvény, a választási törvény, a döntéshozó az anyaország és a kisebbségek, továbbá bizonyos intézmények - alapítványok, kulturális intézetek - is szerephez juthatnak benne.
    Kántor Zoltán a magyarországi helyzetről beszámolva elmondta: jellemzők a nagy és aktív kisebbségek a szomszédos országokban és az, hogy előfordulnak belpolitikai viták Magyarországon a nemzetpolitikai kérdésekben. A magyarországi helyzetnek nemzetközi jelentősége is van, mert ráirányította a figyelmet az anyaország és határon túli kisebbségei közötti kapcsolatokra - vélekedett.
    Úgy látja, 2010 után a nemzetpolitika átformálásával jóval aktívabb lett ez a politika, és e folyamat legfontosabb lépése a kettős állampolgárság bevezetése volt. A magyar külpolitika alapvetően jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal, de a kisebbségek támogatása néha feszültséghez vezethet - közölte.
    Kántor Zoltán előadása végén felvetette, hogy érdemes megvizsgálni, a kettős állampolgárságnak milyen hatása lehet az autonómiaigényekre, a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokra, továbbá a választási mobilizációra.