Migrációkutató: lépéseket kell tenni a strasbourgi ítélet hatásainak kivédésére
A kormánynak komoly politikai és jogi lépéseket kell tennie, hogy kivédje a magyar határzár ügyében hozott strasbourgi bírósági döntés negatív hatásait - olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésének összefoglalójában, amelyet kedden juttatott el a Századvég Alapítvány az MTI-hez.
A Migrációkutató Intézet az Emberi Jogok Európai Bírósága által az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben nemrég hozott döntésről készített elemzést. Az ügy alapja, hogy 2015. szeptember 15-én két bangladesi állampolgár érkezett a magyar-szerb határszakaszon felállított tranzitzónába, és menedékkérelmet nyújtott be, de a kérelmet a magyar hatóságok és a bíróság elutasította. A két férfi ezután panasszal fordult a strasbourgi bírói fórumhoz, amely március 14-én elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye több pontjának megsértése miatt - idézték fel.
"Az ítélet az elmúlt időszak egyik legnagyobb politikai visszhangját keltette, mivel alapjaiban ássa alá az Európa felé irányuló irreguláris migráció megállítása érdekében tett magyar intézkedéseket, sőt az Európai Unió ezirányú törekvéseit is komolyan érinti negatív irányban" - írta az intézet.
Az elemzés szerint a bíróság által megfogalmazott kifogások egy része a magyar hatóságok jogalkalmazásának megváltoztatása és kisebb jogalkotási lépések árán semlegesíthető. A kifogások másik része ugyanakkor "semmilyen szinten nem egyeztethető össze az irreguláris migráció megállítását célzó intézkedésekkel". A strasbourgi bíróság ugyanis őrizetnek minősítette a tranzitzóna-eljárást, és ezáltal az őrizettel kapcsolatos valamennyi garancia érvényesítését elvárja az államoktól. A tranzitzóna-eljárás lényege azonban éppen az, hogy nem egyedileg, külön bírói döntéssel, hanem általános jelleggel, mindenkire kiterjedő hatállyal korlátozza az érintettek mozgási szabadságát - írták.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint mivel a tranzitzónák létesítését, illetve legfeljebb négy héten át a kérelmezők mozgási szabadságának korlátozását az uniós jog kifejezetten lehetővé teszi, a strasbourgi döntés más uniós tagállamoknak is problémát okozhat. Megjegyezték: az Európai Tanács máltai informális találkozóján megállapodás született arról, hogy meg kell kezdeni az Európán kívüli táborok felállításának előkészítését. "Ezeket a terveket szintén alááshatja az ítélet, ugyanis azok logikája tulajdonképpen ugyanaz, mint a tranzitzónáké" - tették hozzá.
Az elemzés szerint számos jogi lehetőség van, amelyekkel eredményesen lehet fellépni a döntés ellen, például kézenfekvőnek nevezték a Nagykamara eljárásának kezdeményezését, amely egyfajta fellebbviteli fórumként működik.
"Tekintettel azonban arra, hogy az elmúlt években a Nagykamara elé vitt magyar ügyek a kormány szempontjából nem voltak sikeresek, illetve a 2016-os statisztika szerint a strasbourgi bíróság által Magyarországgal összefüggésben hozott 41 döntésből 40 elmarasztaló volt, a Nagykamara előtti eljárás is valószínűleg csak akkor lehet eredményes, ha más részes államok is beavatkoznak Magyarország oldalán akár a konkrét eljárásban, akár az Európa Tanács más fórumain" - szögezték le.
Az elemzés kitér arra is, hogy úgynevezett "szükséghelyzet" esetén ideiglenesen és kivételesen lehetőség van az egyezmény rendelkezéseinek felfüggesztésére a jövőre nézve, ez háború vagy "a nemzet létét fenyegető rendkívüli helyzet" esetén képzelhető el. Nem garantált persze, hogy egy ilyen lépést elfogadna az Európa Tanács, ugyanakkor ilyen bejelentést tett például Franciaország a 2015. novemberi terrortámadások után - írták.
A Migrációkutató Intézet szerint hosszabb távon nem elvetendő az egyezmény módosításának kezdeményezése sem. Erre tizenötször került sor korábban, és ugyan az esetek többségében további jogok elismeréséről vagy az elismert jogok védelmének megerősítéséről, illetve eljárási kérdésekről szóltak ezek az úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyvek, de ezzel ellentétes példa is akad - jegyezték meg. Az intézet szerint az egyik legutóbbi, még hatályba nem lépett módosítás például az úgynevezett "tagállami mozgástér elvének" kodifikálásával a bírósági aktivizmus elleni törekvések jogi alapját akarja "bebástyázni" az egyezmény szövegébe.
