Gedeon napja van. | 2024.03.28

Csepreghy: Magyarország a térség legmeghatározóbb gazdasági növekedését hozhatja 2020-ra

2017-03-27 14:25:18

A fejlesztéspolitika átalakításának és a pályázatok felgyorsításának köszönhetően Magyarország a térség legmeghatározóbb gazdasági növekedését produkáló országa lehet 2020-ra - jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet az uniós források felhasználásáról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben tartott.

    Az államtitkár közölte azt is, hogy a kormány a Széchenyi2020 oldalon délután teljes egészében nyilvánosságra hozza a KPMG jelentését a 2007 és 2013 közötti fejlesztéspolitikáról. Ebből az is kiderül, hogy a korábbi pályázati mechanizmus átalakítása indokolt volt, a túlzottan bürokratikus, a tanácsadók és baloldali üzleti körök érdekeit figyelembe vevő rendszer helyett olyat kellett létrehozni, ami a magyar vállalkozások érdekeit szolgálja - emelte ki.
    Csepreghy Nándor értékelése szerint 2013-2014-ben megtört a magánérdek dominanciája a közérdekkel szemben, a kormány megfordította a prioritást.
    A másik jelentős különbségnek nevezte, hogy az új időszakban több pénz jut a vállalkozásokhoz, mint amit az állam felhasznál: a források 60 százaléka a vállalkozásokhoz kerül, amelyek fejleszthetik technológiájukat, megerősödhetnek és a régiós keresletet is kielégíthetik.
    Jelezte, hogy a vállalkozásoknak 5 évük lesz, hogy a vállalt konstrukciókat megvalósítsák.
    Magyarország számára fontosnak nevezte, hogy a gazdaság minél gyorsabban fel tudjon zárkózni az európai átlaghoz vagy előzni tudja azt. Az államtitkár ezt úgy magyarázta: ha az osztrák, francia vagy szlovák vállalkozások gyorsaságával fejlesztünk, az konzerválja a különbséget, de ha gyorsabban, akkor pozitívak a kilátások arra, hogy az ország 2020-ra régiós vezető pozícióba kerüljön.
    Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke az új ciklusra vonatkozóan célként jelölte meg, hogy a feltételrendszernek megfelelő valamennyi vállalkozás megvalósíthassa fejlesztéseit, ezzel hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a fenntartható gazdasági növekedéshez.
    A piaci szereplők és az önkormányzatok számára jó hírnek nevezte, hogy március 31-ig valamennyi pályázatot kiírnak, ez 2014 és 2020 között 12 ezer milliárd forintot takar.
    A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a források 60 százaléka gazdaságélénkítésre megy és jó része a kis- és középvállalkozásokhoz kerül, szemben az MSZP-SZDSZ kormányzás idejével, amikor 26 százalék szolgálata ezt a célt.
    Mint mondta, azt várja, hogy az exportvállalkozások száma a mai 3-4 ezerről 10 ezerre nő a változásnak köszönhetően. Az előző ciklusban 70 ezer 560 sikeres pályázó volt, Bánki Erik arra számít, hogy ez a szám is tovább nő. Egyúttal arra bíztatott mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, utalva arra, hogy nem tudni, 2020 után az EU milyen fejlesztési struktúrában fog gondolkodni.
    A fideszes politikus szólt a 4-es metró ügyéről is, jelezve, a gazdasági bizottság hónapok óta vizsgálja a kiírással kapcsolatos szabálytalanságokat, amelyek 167 milliárd forintot érintenek. Szeretnék, ha a folyamat lezárultával a felelősöket meg lehetne nevezni és minél kevesebb pénzt kellene visszafizetni - tette hozzá.
    Megjegyezte azt is: egyes kiírások kifejezetten arra születtek, hogy azok mögött visszaélések történhessenek. Ilyen volt például az, hogy egy 500 ezer utassal számoló hatástanulmányt vett alapul a főváros akkori vezetése, a beruházás második ütemét pedig elő sem készítették - fejtette ki.
    Bánki Erik az MSZP és a DK nyugdíjasokkal kapcsolatos ígéreteit kérdésre úgy kommentálta: a kormány vállalta, hogy a költségvetés teherbíró képességéhez igazítva emeli a nyugdíjakat amelyek reálértéke nem csökkenhet. A két ellenzéki párt szerinte kivitelezhetetlen témával igyekszik javítani népszerűségét.
    Csepreghy Nándort a Heineken és Csíki Sör Manufaktúra megegyezéséről faggatták. Úgy értékelt: az eset igazolja, hogy ahol megvan a szándék, ott "Dávid is tud győzni Góliáttal szemben". Kitért arra, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter több körben is egyeztetett a felekkel.
    Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi felhasználásáról szóló törvényjavaslatról azt mondta: részben lehet összekötni a két ügyet, örül, hogy a módosítás egyik oka megszűnt. A javaslat vitája végig fog menni - tette hozzá.
    Kérdezték arról is, hogy Tarlós István főpolgármester módosítást kezdeményez amiatt, hogy túlzónak tartja, hogy 50 ezer forintra büntetnek autósokat egyes szabályszegések miatt. Az államtitkár azt felelte, a kormány arra buzdít mindenkit, hogy a törvényeket tartsa be, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek rossz szabályok. A javaslatot a kormány még nem kapta meg, akkor mérlegelni fogja - tette hozzá.
    Csepreghy Nándort egy kérdésre azt is elmondta, nem szerepel a kormány napirendjén az emberi jogok európai egyezményéből történő kilépés.