Gedeon napja van. | 2024.03.28

Nyílttá tette a választási küzdelmet a "Schulz-hatás" a németországi Saar-vidéken

2017-03-24 19:32:55

Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt megjelenése nyílttá tette a sokáig lefutottnak tartott választási küzdelmet a németországi Saar-vidéken, ahol vasárnap tartományi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak. A szavazás előtti utolsó felmérések alapján akár az is előfordulhat, hogy ellenzékbe szorul a tartományban 18 éve kormányzó jobbközép CDU.

    A CDU januárban még 12 százalékponttal vezetett a szociáldemokrata párt (SPD) előtt, előnye márciusra kutatóintézettől függően 1-5 százalékpontra olvadt. A legtöbb elemző ezt a "Schulz-hatás" eredményének tulajdonítja. 
    Martin Schulz január végén lépett színre a német országos politikában, az SPD megtette kancellárjelöltnek, és március közepén megválasztották a párt elnökének. Megjelenése véget vetett a több mint 150 éve működő párt egyik legsúlyosabb válságának, a szociáldemokraták ismét népszerűek, országos választói támogatottságuk a középpárttá zsugorodás veszélyével fenyegető 20-23 százalékos szintről alig néhány hét alatt 30 százalék fölé emelkedett.
    A párt Saar-vidéken valamivel népszerűbb volt az év elején, a januári mérésekben 26 százalékon állt. Azóta megközelítette a 35 százalékos szintet, támogatottsága az utolsó közvélemény-kutatások szerint 32-34 százalékos, míg a CDU változatlanul 35-37 százalékon áll.
    A tartományt 2012 óta a CDU és az SPD nagykoalíciós kormánya vezeti. A saarbrückeni Landtag ellenzéki oldalán az SPD-től balra álló baloldal (Die Linke) 12,5 százalékon áll. Így előfordulhat, hogy az SPD a Baloldallal összefogva kormányt alakíthat a vasárnapi választás után. 
    A Kalózpárt várhatóan kiesik a Landtagból, támogatottsága 1 százalék alatt van. Valószínűleg a Zöldek is távoznak a tartományi parlamentből, 4,5 százalékon állnak, elmaradva az 5 százalékos bejutási küszöbtől. A liberális FDP a szavazatok 4 százalékára számíthat, így várhatóan nem szerzi vissza a 2012-es választáson elveszített képviseletét a Landtagban. A CDU-tól jobbra álló, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 6-7 százalékával juthat be Saar-vidék törvényhozásába.
    Pénteken a CDU-elnök kancellár, Angela Merkel és Martin Schulz is a tartományban kampányolt. Merkel és Annegret Kramp-Karrenbauer tartományi miniszterelnök mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a CDU-ra adott szavazatokkal lehet megakadályozni az SPD és a Baloldal kormányra kerülését.
    Mindketten kiálltak az SPD-vel öt éve kezdett közös kormányzás, a politikai "közép" útjának folytatása mellett, és hangoztatták, hogy egy baloldali fordulat veszélybe sodorná az utóbbi évek eredményeit, köztük a gazdasági növekedést és a munkanélküliség csökkenését.
    Martin Schulz és az SPD helyi vezetője, Anke Rehlinger miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter nem foglalt állást a nagykoalíció folytatása mellett, de a Baloldal mellett sem. Martin Schulz elsősorban azt hangsúlyozta, hogy minél több embernek el kell menni szavazni, mert a magas választási részvétellel lehet elérni, hogy ne kerüljön be a saarbrückeni Landtagba az AfD, amely szerinte nem alternatíva, hanem "szégyen" hazájának.
    Annegret Kramp-Karrenbauer 2011 óta vezeti a tartományi kormányt. A miniszterelnöki pozíciót Peter Müllertől vette át, aki 12 évi kormányfői munka után visszavonult a pártpolitikából és alkotmánybíróként folytatta pályafutását. 
    Kramp-Karrenbauer kiemelkedően népszerű, Angela Merkel lehetséges utódai között tartják számon. Egy évi kormányzás után felmondta a Zöldekkel és az FDP-vel 2009-ben alakított koalíciót és előre hozott választásokat kezdeményezett. A CDU 35,2 százalékos eredménnyel megnyerte a 2012-es választást, és a szavaztok 30,6 százalékával a második helyre befutó SPD-vel folytatta a kormányzást. 
    Saar-vidék a három tartományi rangú várost (Berlin, Hamburg, Bréma) nem számítva a legkisebb német tartomány, alig egymillió lakosú. Az ország nyugati részén fekvő, Franciaországgal és Luxemburggal határos vidék közepesen fejlett, de az utóbbi években helyzete jelentősen javult, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 2012 óta évi 32 ezer euróról 35 ezer euróra emelkedett. A vasárnapi választáson 800 ezer választópolgár vehet részt.