Auguszta napja van. | 2024.03.29

Kérdések és azonnali kérdések az Országgyűlésben

2017-03-13 18:39:28

Az agrár-felsőoktatást érintő utolsó azonnali kérdés megválaszolása után a képviselők hétfőn napirend utáni felszólalásokat hallgattak, majd a levezető elnök berekesztette az Országgyűlés ülését. 

    MSZP: a vidéket sorvasztaná el az agrár-felsőoktatás leépítése 

    Harangozó Gábor (MSZP) károsnak, a vidék fejlődését veszélyeztetőnek nevezte az agrár-felsőoktatási képzőhelyek központosítását, mert az szerinte elsorvasztaná a nagy vidéki egyetemeket. Mint mondta, a központosításról szóló koncepció nem szolgálná a vidék fejlődését. 
    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az oktatás színvonalának növelését nevezte a legfontosabb feladatnak, hangsúlyozva: elsorvasztásról nincs szó. Szerkezeti átalakításról a kormány nem hozott döntést - szögezte le -, szerinte az agráriusoknak kell egymással együttműködnie. A fő kérdésnek azt nevezte, hogy a jelenlegi képzés ki tudja-e szolgálni az agrárágazatot.

    Napirend után

    Demeter Márta (független) azt mondta, hogy a kormány nemzetbiztonsági kockázatot jelent és a "szervezetett bűnözés részévé vált". A politikus alátámasztásul a letelepedési kötvényeket, a közelmúltban elhunyt szaúdi Ghaith Pharaont és a moszkvai magyar vízumközpontot említette.
    Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszul azt felelte, hogy a szocialista párt óriási államadósságot hagyott maga után kormányzása végén, ezért hosszú időn keresztül komoly kihívást jelentetett az állam finanszírozása. A kormány által választott megoldások közé tartozott a letelepedési kötvény, ami nem vitte, hanem hozta a pénzt - jelentette ki. Hozzátette, hogy a kötvényt igénylők többszörös átvizsgáláson estek illetve esnek át. Végül leszögezte, hogy a jelenlegi kabinet számára a biztonsági szempontok elsődlegesek.

    Burány Sándor (MSZP) a kőbányai önkormányzatot bírálva arról beszélt, hogy utcára kerülhetnek a MÁV-telepen élő családok. Dömötör Csaba azt mondta, hogy az önkormányzat rendelkezik az ingatlanokkal, ezért azt kérte, hogy a képviselő hozzájuk forduljon kérdéseivel.

    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalása során a devizahitelek forintosításának módját bírálta, amit "ősbűnnek" nevezett. Dömötör Csaba azt válaszolta, hogy a kormány 2010 után kilakoltatási moratóriumot hirdetett, létrejött az árfolyamgát, a végtörlesztés, majd forintosították a hiteleket és elszámoltatták a bankokat.

    Ikotity István (LMP) egy közmunkásnak a kormányt bíráló leveléből olvasott fel részleteket napirend utáni felszólalása során.

    Magyar Zoltán (Jobbik) arról érdeklődött, ki a felelős azért, hogy nem kezdődött el a munka a Csornára ígért napelemgyárban. Dömötör Csaba azt felelte, hogy a gyárépület felépült és remélhetőleg hamarosan működni is fog.

    Szávay István (Jobbik) Mészáros Lőrincről beszélve azt kérdezte, hogy a felcsúti polgármester kinek a pénzéből épít stadiont és hoz létre futballakadémiát Eszéken. Dömötör Csaba azt mondta, hogy az említett beruházás csak egy a sok közül, mert több, magyarok lakta, határon túli településen működő akadémia is támogatást kap. 

    Latorcai János ezt követően az ülést bezárta. Az Országgyűlés következő ülése jövő hétfőn kezdődik.

Az ellenzék az európai bérunióról és a polgári Magyarországról is faggatta a miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában. A kormánypártok a családi otthonteremtési programról és a magyar filmgyártásról érdeklődtek a kabinetnél.

    Jobbik: a kormány támogatja az európai béruniót?
    
    Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az elmúlt 27 évben az a gazdaságpolitika uralta Magyarországot, amely szerint alacsony bérekkel és adókedvezményekkel kell Magyarországra hozni a nemzetközi tőkét, s ennek szembeötlő negatív következményei lettek. Szerinte aki itthon marad, az eladósodik, bérfelzárkózásról pedig hallani sem akar a kormány. Az ellenzéki politikus ismertette, hogy kelet-közép-európai összefogással európai polgári kezdeményezést indítanak, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az uniós alapokmányokban is megjelenjen. Azt kérdezte, támogatja-e a kormány a felvetést.

    Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy 1990 óta mindig azt vizsgálta a parlament, hogyan lehet orvosolni azt a történelmi bajt, hogy a kommunista gazdasági és politikai rendszer következtében tőkehiány van, úgy kell versenyezni az osztrákokkal, németekkel, hogy ott nem volt kommunizmus és sok-sok tőke halmozódott fel. Egyetértés volt abban, hogy segíteni kell a belső tőkefelhalmozást és külföldi tőkeberuházásokra van szükség - magyarázta.

A kormányfő kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásának minden évében nagy mértékű béremelés volt és arra törekedtek, hogy erről az érintettekkel kössenek megállapodást. Azzal indokolta, hogy nem támogatja a Jobbik kezdeményezését, hogy "keveset akarnak", itt nagyobb bérnövekedés van, mint amit követelnek. Másfelől pedig, mint mondta, nem támogatja azt, hogy Brüsszelnek bármilyen adóügyi szabályozásban átadja a jogköröket. A gazdaságpolitikai kérdéseket itt kell tartani - jelentette ki, úgy fogalmazva, "önök hiába is hirdetik magukat nemzeti pártnak, ez a javaslat nem más, minthogy Brüsszelben döntsenek az adókról és a bérekről, ez nem fogadható el".

    A KDNP a családi otthonteremtési programról érdeklődött

    Szászfalvi László (KDNP) a családi otthonteremtési program eredményeiről kérdezte a kormányt. Hangsúlyozta: régóta vártak a fiatal családok erre a lehetőségre. Milyen tendenciák láthatók, milyen társadalmi folyamatokat indított be a csok, a családi otthonteremtési kedvezmény? - kérdezte.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a kormány adócsökkentéssel segíti a családokat, és célja, hogy mindenkinek saját otthona legyen. A csok segíti a lakásépítést, munkahelyeket teremt, és ösztönzi a gyermekvállalást - sorolta.

    Idén 211 milliárd forint áll rendelkezésre a családok otthonteremtési támogatására, és 2017 elejéig csaknem 40 ezer család vette igénybe a csokot. Új lakás vásárláshoz 10 ezer családot segítettek hozzá - tájékoztatott a részletekről az államtitkár.

    LMP: ez már a polgári Magyarország?

    Sallai R. Benedek (LMP) azt akarta megtudni a miniszterelnöktől, hogy ez már a polgári Magyarország-e, "amit jelenleg élünk". A magyarok tömeges külföldi munkavállalása, a közpénzek "varázslókra, sarlatánokra" bízása, az energiapolitika "Oroszországból meghatározása", "a lejárató politikai kultúra", "Farkas Flórián vagy Rogán Antal szabadlábon": ez már a polgári Magyarországot jelenti? - kérdezte. Az LMP-s politikus szerint a miniszterelnök meggyilkolta a polgári Magyarország álmát.

    "Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, tudnom kellene a kérdést, de nem vagyok pszichiáter" - reagált Orbán Viktor. Hozzátette: úgy képzelték a polgári Magyarországot, hogy mindenkinek lesz munkája, hogy nemcsak Budapest fog fejlődni, hanem a vidék is, hogy mindenki biztonságban érezheti magát, hogy a határaink megvédenek minket. "Éppen ebben az irányban haladunk" - jelentette ki a kormányfő.

    Fidesz: sikeres a magyar filmgyártás

    L. Simon László (Fidesz) szerint újra sikeres időszakában van a magyar filmgyártás, ami annak is köszönhető, hogy 2011-ben új alapokra helyezték a magyar filmtámogatási rendszert. Az átalakítás sikerességét jelzi - mondta -, hogy egyre több a kimagasló színvonalú alkotás, a magyar filmesek újabb és újabb rangos díjakat nyernek el világszerte, az elmúlt években összesen mintegy ötszázat. Külön kiemelte, hogy magyar alkotások két egymást követő évben is elnyerték az Oscar-díjat.

    Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter válaszában kifejtette: 2011-ben azzal szembesültek, hogy a korábbi filmgyártási, -támogatási rendszernek 9 milliárd forint adóssága volt, mert "az MSZP-SZDSZ-kormányok fedezetlenül költöttek". "A korábbi filmtámogatási rendszer az SZDSZ-es értelmiség kifizetőhelye volt, eredménykötelem nélkül" - fogalmazott.

    A Magyar Nemzeti Filmalap megalakítása óta azonban több száz díjat nyertek el a magyar filmek, és a gazdasági eredmények is jelentősek: körülbelül 85 milliárd forint értékben állítottak elő Magyarországon tavaly különféle filmeket - fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy Európában London után Budapest lett a legfontosabb gyártási helyszín 2016-ban. Az egész Európai Unión belül pedig Magyarországon a legnagyobb a filmipar GDP-arányos hozzájárulása, 2016-ban várhatóan a GDP 0,25 százaléka - tette hozzá.

Az ügynökaktákról, Kiss Szilárdról és a határvédelemről is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

    Vona ügynökügyben kérdezte Orbánt
    
    Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról kérdezte, amelyet - mondta - a Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom is követel.

    "Tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ön családjában is volt, aki 1956-ban, a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak" - mondta Orbán Viktornak, azt kérdezve tőle, hogy "mi elől menekül", van-e további titkolnivalója.

    Orbán Viktor a személyét érintő felvetésre azt válaszolta: ezt már többször is megkérdezte tőle a Jobbik, mindegyik alkalommal reagált rá, ezért kénytelen Vona Gábort hazugnak nevezni, csakúgy, mint a korábbi jobbikos felszólalókat.

    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány megtárgyalta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentését, és úgy döntött, átadja a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A levéltár nyitott, forduljon az ott dolgozókhoz bizalommal - javasolta a Jobbik elnökének.

    Viszonválaszában Vona Gábor arra szólította fel a kormányfőt, mondja ki, hogy soha nem volt ügynök, soha nem jelentett senkiről. Szerinte egyébként Orbán Viktornak és pártjának "becsípődése" az S betűs nevek, mindenről Soros György és Simicska Lajos jut az eszükbe.

    A miniszterelnök erre válaszul kijelentette: "természetesen a másik oldalon álltam, mi, akik itt ülünk, a másik oldalon álltunk, bennünket üldöztek, bennünket hallgattak le". "Nem működtünk együtt semmifajta állambiztonsági szolgálattal" - húzta alá.

    Az S betűs megjegyzésre úgy reagált: "nem igaz, hogy mindenkivel bajom van, itt ül mellettem Semjén Zsolt például".

    Szerinte egyébként a Jobbik kényes helyzetben van, mert "maguk is bevallották, hogy a pártjukat eladták, és ahol eladás van, vevő is van". "Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak" - fogalmazott.

    LMP: miért érinthetetlen Kiss Szilárd?
    
    Szél Bernadett (LMP) értékelése szerint Kiss Szilárd neve a korrupcióval, bűnözéssel és a bűnözőket kiszolgáló politikával fonódott össze, s prostituáltak, gengszterek belépését segítette elő a schengeni területre. Hozzátette, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott agrárdiplomatának a földművelési tárca kreált egy állást a növekvő exportra hivatkozva, de ebből semmit nem  profitált az ágazat. Az kérdezte, hogy a földművelési miniszter ma is kinevezné-e.

    Fazekas Sándor földművelési miniszter úgy reagált: Kiss Szilárd két éve távozott a tárcától, a mindennapjairól kreált hírek pedig kémregénybe illenek. Sem a vízumügyek, sem más nem veszélyeztette az ország vagy az unió nemzetbiztonságát, a kivitel pedig 25 százalékkal nőtt abban az időben, amikor a tárcának dolgozott - tette hozzá, jelezve: Kiss Szilárd soha nem volt miniszteri biztos, a vele szemben folytatott eljárások pedig nincsenek összefüggésben az FM-ben végzett munkájával.
    
    A Fidesz a határvédelem eredményeiről érdeklődött
        
    Ágh Péter (Fidesz) értékelése szerint a határzár jogi megerősítése erősebb védelmet ad Magyarországnak és az uniónak is. Szóvá tette, hogy Brüsszelből és "álcivilek" részéről ismét politikai támadások érik az országot emiatt. Szerinte a bevándorláspárti politikusok kiforgatják a jogot, ezzel szemben a kormánypártok azt képviselik, hogy senki sem léphet be az országba ellenőrizetlenül. Az eddigi eredményekről érdeklődött.

    Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: ma Magyarország védi meg az Európai Uniót a bevándorlástól és minden feltétel biztosított, hogy ez a jövőben is így legyen. Megjegyezte, hogy a balkáni útvonalon ma is 80 ezer ember mozog, ezért a hármas védelmet meg kellett erősíteni. Azt ezt szolgáló eszközök közé sorolta a határvadászok számának 3 ezerrel növelését, a második kerítés kiépítéséről szóló döntést és a jogi szigorítást, amely szerint a menekültkérelem elbírálásáig az azt benyújtóknak a tranzitzónában kell várakozniuk.
    
    MSZP: tett-e feljelentést a jegybank?
    
    Szakács László (MSZP) a jegybank 2015-ös jelentésének ismertetésekor felvetett mondatot firtatta, miszerint egy szövetséges NATO-tagállam követségéről érkező forgatókönyv szerint kormány- és jegybank-buktató támadást terveztek az ország ellen. Azt kérdezte, mely országról van szó, milyen eszközökkel jött a támadás, hogyan hárították el azt és 2017-ben is fennáll-e egy ilyen veszélye. Azt is megkérdezte, tett-e feljelentést az MNB és kinek jelentette az esetet.

    Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt válaszolta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentést tettek az ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, a testület előtt minden elhangzott. Izgalmas részletkérdésnek tartotta, hogy miközben ő országot nem nevesített, egy MSZP-s képviselő megtette azt. Felvetette, hogy az illető esetleg már korábban tudott erről, vagy többet tud, mint a Házban valamennyien. A jegybankelnök azt is megjegyezte, hogy 2014 őszén másoknak is feltűnt, hogy André Goodfriend vezető diplomata olyan kampányt kezdett, amelynek a kormány támadása volt a célja.

Az uniós pályázatokról, a fakivágásokról és az Illatos úti telepről is szó volt hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések között az MSZP Matolcsy Györgyöt, a nemzeti bank elnökét kérdezte.

    Jobbik: nehézkesek az uniós pályázatok
    
    Szilágyi György (Jobbik) az uniós pályázatokkal kapcsolatos problémákat tette szóvá. Szerinte a megjelent felhívások többsége állami intézmények finanszírozását szolgálja, a kifizetések üteme pedig messze elmarad a tervezettől, a döntéshozatali folyamat továbbra is lassú, átláthatatlan.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, március 6-án a 2014-20 közötti időszak támogatási keretének 95 százalékát hirdették meg. Azt vállalták - folytatta - , hogy március 31-ig az összes pályázat megjelenik. 

    Hozzátette: azt is vállalták, hogy az év végig a források 85 százalékát kötik le szerződéssel. Megjegyezte, március 6-án 4663 milliárd forint volt lekötve a rendelkezésre álló 8500 milliárd forintból.

    Lázár János közölte, 2200-2700 milliárd forint kifizetését várják 2017-ben.
    
    Az LMP a fakivágások ellen emelt szót
     
    Schmuck Erzsébet (LMP) szerint "a kormány pénznyelő építési láza megállíthatatlanul szedi áldozatait a budapesti és a vidéki zöldterületek és fák körében". Csak Budapesten háromezerre tehetők az eddigi és tervezett fakivágások - mutatott rá. Szóvá tette, hogy nincs kerettörvény, amely szabályozná ezt a kérdést és már az önkormányzatoknak sincs esélye arra, hogy befolyásolják zöldterületeik sorsát.

    V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyi államtitkára szerint a zöldfelületek átalakítása, kivágása nem ítélhető meg egyértelműen negatív cselekedetként, mert az történhet közműépítés, vízgazdálkodás, sőt természetvédelmi érdek miatt is.

    Elmondta, a kormány több eszközt is biztosít az önkormányzatoknak, amelyek a zöldterületek feletti rendelkezést erősítik, ilyen például a helyi településszerkezeti tervek. Céltalan, ok nélküli fapusztítást a kormány nem vállal fel és a polgármestereket sem kényszeríti fakivágásra - rögzítette.
    
    LMP: mikorra várható az Illatos úti telep teljes kármentesítése?
    
    Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte, hogy a kormány 2015 őszén végre intézkedett az Illatos úti veszélyes hulladékról, de addigra közben számos egészségkárosító anyag jutott a környezetbe, amelyek koncentrációja a környéken a megengedett határérték sokszorosa. Mikorra várható a terület teljes kármentesítése? - kérdezte.

    V. Németh Zsolt válaszában közölte, a munka nem állt meg, a szennyezés felszámolása folyamatban van. Hozzátette: szeptemberig megtörténik a szennyezett épületek, berendezések, tartályok elbontása és végleges elszállítása. A most zajló munkálatok a kármentesítés továbbfolytatásának fontos feltételei - jelezte.

    Azt mondta, a felszámolási eljárás szabályai szerint a vegyi művek környezeti terheinek rendezése elsősorban a felszámoló feladata.
    
    Azonnali kérdések

    MSZP: mi az alapja Matolcsy kijelentésének a kormány- és jegybankbuktató tevékenységről?

    Bárándy Gergely (MSZP) Matolcsy György jegybankelnök közelmúltbeli parlamenti felszólalását idézte, amelyben arról beszélt, hogy egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységet folytattak, amely 2014 őszén indult el. Bárándy Gergely azt kérdezte a nemzeti bank elnökétől, van-e alapja a kijelentésének "vagy csak hülyeségeket beszélt". Ha van alapja, mi az? - faggatta őt, majd is tudakolta tőle, hogy fizetett-e bérleti díjat Patai Mihálynak, amikor a lakásában lakott.

    Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a lakáskérdésre azt válaszolta: "nemhogy az épületet és a lakást nem találta el, hanem a kerületet sem".

    Az igazi kérdés az - folytatta -, hogy feltűntek-e Bárándy Gergelynek a 2014 őszén, telén és 2015 elején Magyarországon történtek. Ezzel kapcsolatban idézte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki szerint 2014 őszén az akkori amerikai ügyvivő, André Goodfriend közvetlenül és direkt beavatkozott a magyar belpolitikai folyamatokba. "Egyetértek" - mondta Matolcsy György.

    A jegybankelnök idézett a DK-s Ara-Kovács Attilától is, aki a Magyar Narancsban azt mondta: az amerikai profi diplomáciai beavatkozás már most oly mértékben billentette ki az orbáni világrendet a sarkaiból, ahogyan azt semmilyen magyar politikai erő nem lett volna képes, és folytatás várható.

A sporttámogatásokról, a madárinfluenzáról, az oktatásról, az útfelújításokról és az élelmiszerbiztonságról is szó volt a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

    MSZP: a sporttámogatásokról is a pártkatonák döntenek majd?
    
    Horváth Imre, az MSZP képviselője azt mondta, félő, hogy a tehetséges sportolók támogatására létrehozott programban is pártkatonák döntenek a péntek odaítéléséről.  

    Rétvári Bence államtitkár szerint, a sportban az eredményesség az egyetlen mérce, a Hiszek benne sportprogramot - amely egyaránt támogatja a szabadidősportot, és kis- és közepes sportegyesületek utánpótlás-nevelését - a tiszta célok és az átlátható elbírálás jellemzi, a döntéseket a szakma képviselőivel együtt hozzák meg.
      
    Jobbik: miért nézik tétlenül, hogy elpusztítja a madarainkat a madárinfluenza?    
    
    Kepli Lajos jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a vadon élő madarakat érintő madárinfluenzás esetekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban a civil szervezetek és magánszemélyek az állami szervek irányába folyamatosan falakba ütköztek.

    Zsigó Róbert államtitkár szerint Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működtet központi ügyfélszolgálati számot és zöldszámot, ahol felkészült munkatársak várják a madáninfluenzás esetekkel kapcsolatos bejelentéseket.
    
    LMP: Hogy lesz sikeres a 9 évfolyamos általános iskola, ha először döntenek, utána kérdeznek? 
    
    Ikotity István, az LMP képviselője azt kérdezte, hogy lesz sikeres a 9 évfolyamos általános iskola, ha a kormány először dönt, és csak utána kérdezi meg a szakma képviselőit. Plusz egy év önmagában semmire sem jó - tette hozzá.    

    Rétvári Bence államtitkár szerint az ügyben nem döntött véglegesen a kormány, hanem arról született döntés, hogy a kilenc évfolyamos iskoláról szóló szakmai párbeszédet elindítják. Szerinte már legalább két éve beszélnek erről a témáról különböző fórumokon, és most is várnak minden szakmai szereplőt ennek megvitatására.
    
    Fidesz: megfelelőek a feltételek az esetlegesen növekvő migrációs nyomás kezeléséhez?
    
    Ágh Péter (Fidesz) szerint Magyarország eddig bizonyította, hogy képes megvédeni az országhatárt és az emberek biztonságát, de "nem dőlhetünk hátra", minden nap tenni kell azért, ez így maradjon. Azt kérdezte, felkészült-e az állomány a növekvő migrációs nyomás kezelésére.

    Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az Országgyűlés minden feltételt biztosít annak érdekében, hogy meg tudják védeni Magyarország déli határát.
        
    MSZP: mikor indítanak vizsgálatot a bátonyterenyei hulladékfeldolgozó ügyében? 
    
    Heringes Anita (MSZP) azt firtatta, hogy mikor indítanak vizsgálatot a bátonyterenyei hulladékfeldolgozó ügyében, mert februárban sárga por lepte el az üzem környékét, amit a lakosság aggasztónak tartott. 

    V. Németh Zsolt államtitkár közölte: a környezetvédelmi hatóság megvizsgálta a panaszt, így kiderült, hogy a fahulladék újrahasznosítással foglalkozó cég rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, ugyanakkor megállapították, hogy egyes hulladékok tárolása nem megfelelő, és kötelezték a céget, hogy a fűrészporral erősen szennyezett területeket a telephelyen és annak környezetében haladéktalanul tisztítsa meg.
        
    Jobbik: milyen infrastrukturális fejlesztések lesznek Somogy megye déli részén?
    
    Ander Balázs (Jobbik) azt kérdezte, milyen infrastrukturális fejlesztéseket tervez a kormány Somogy megye déli részén, amely Magyarország egyik legnehezebb helyzetben lévő területe.

    Fónagy János államtitkár szerint a kormány, ismerve a térség helyzetét, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a 68-as számú főúton, valamint az M60-as út fejlesztése is napirenden van. Hozzátette: a 2017-es útfelújítása programban Somogy megyében 40 km országos közút felújítása szerepel, egy másik programban pedig további 30 km mellékút újul meg.
    
    LMP: hogyan szolgálják a kormány javaslatai az élelmiszerbiztonságot?
    
    Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány eddig is milliárdokat fordított a multinacionális cégek kereskedelmi láncaira: adókedvezmény, célzott és uniós támogatások. Hozzátette: most egy "látványos műbalhé" látható az élelmiszerbiztonság miatt. Elmondta, a kormány javaslata a többi között szabályozná, hány embert kell felvenniük ezeknek a láncoknak, mennyit költhetnek reklámra. Hogyan szolgálják ezek az intézkedések az élelmiszerbiztonságot? - firtatta. Szerinte ugyanis megint Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek az érdekeltségét akarják növelni.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, semmilyen javaslatot nem nyújtott be a kormány a parlamentnek és még a kormány sem tárgyalta az intézkedéseket. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség már kidolgozott egy javaslatcsomagot, azt most társadalmi vitára bocsátják - közölte. Hozzátette: az arról szól, hogyan tudják a fogyasztók és az ott dolgozó munkavállalók érdekeit megvédeni a multikkal szemben.

    MSZP: több munkahely szűnt meg, mint amennyi létrejött
    
    Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint januárban 55 ezer állás szűnt meg, duplája a korábbi évek adatainak. Hozzátette: még nagyobb a baj, ha azzal hasonlítjuk össze mennyi munkahely jött létre, ez a szám 29 ezer, ennek döntő többsége is állami támogatással valósult meg. Hogy lesz ebből egymillió új munkahely? - kérdezte.

    Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint a képviselőnek illene tisztában lennie az adatok jelentésével, azok ugyanis a megszűnt munkaerőigényt mutatják. Ezeket azért törlik a regiszterből, mert vagy betöltötték az állást, vagy az állás érvényessége lejárt - részletezte.