Gedeon napja van. | 2024.03.28

Országgyűlési határozatok

2017-02-21 13:59:00

 

Elfogadta az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek talált közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot kedden az Országgyűlés. A képviselők emellett több közigazgatási illeték és díj megszüntetéséről is döntött.    

    A Ház módosítva ismét elfogadta a közigazgatási perrendtartási törvényt 

    Módosítva ismét elfogadta az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt az Országgyűlés.
    A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. 
    Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután az államfő az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől.
    
    Törvényalkotási bizottság: a benyújtott módosító a kiküszöböli az alkotmányellenességet

    A szavazást megelőző vitában Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság (TAB) nevében szólva felidézte: december 6-án fogadta el törvényjavaslatot az Országgyűlés, majd a köztársasági elnök indítványára, januárban az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette.
    Közölte: a TAB által benyújtott módosítás kiküszöböli az alkotmányellenességet és a Ab által megfogalmazott kívánalmaknak megfelel. Hozzátette: az Alkotmánybíróság kifogása alapján olyan változtatásokat nyújtottak be az előterjesztéshez, amelyek értelmében a kódexből kikerül a "felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel.
                
    Fidesz: az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően korrigáljuk a törvényt
    
    Répássy Róbert, fideszes képviselő arról beszélt: az Ab szándékainak és határozatának megfelelően korrigálják a törvényt, amelyben megváltoztatnak néhány kifejezést és pontosítanak néhány szabályt.
    Szerinte ugyanakkor a törvény eredeti szándéka nem változott, a javaslat továbbra is az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát szolgálja, illetve a végrehajtó hatalom jövőben is bírósági kontroll alatt működik majd. 
        
    MSZP: nem apró módosításról van szó
     
    Bárándy Gergely, az MSZP képviselője úgy vélte: az eredeti törvény "maga volt a szégyen, az igazságügyi miniszter személyes szégyene", hiszen az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogszabály sérti a jogbiztonságot és a bíróságok szervezetére vonatkozó előírásokat. Ez nem kisebb korrekció, hanem a törvény lényege - fogalmazott. Szerinte a kormány szándéka eredetileg egy önálló közigazgatási bíróság, vagyis egy "fideszes pártbíróság" létrehozása volt, de mivel ez elbukott, azt a megoldást választották, hogy egy feles törvénnyel megkerülik a kétharmados tárgykört, és "sunnyogó, lappangó módon"  hozzák létre a ezeket bíróságokat.
    Közölte: az MSZP üdvözli a törvényalkotási bizottság módosítóját, de a szavazáson nem támogatják majd, mert szerintük a törvény egésze számos szakmai hibát tartalmaz.
     
    A Jobbik tartózkodik a szavazáson
    
    Staudt Gábor, a Jobbik képviselője szerint a kormány kétharmados támogatás hiányában próbálta megkerülni a kétharmados kereteket, de nem járt sikerrel. Jelezte: a szavazáson tartózkodni fognak, nehogy úgy tűnjön, hogy ezért mindenki bűnös, csak a kormány nem.      
    
    Államtitkár: a Tab módosítója betű szerint követi az Alkotmánybíróság döntését
    
    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a TAB módosítója betű szerint követi az Alkotmánybíróság döntését. Megjegyezte: bár Bárándy Gergely "pártbíróságokat vizionált", megnyugtatja, hogy sem szándék, sem lehetőség nincs erre a magyar alkotmányos rendszeren belül.

    Megszűnik több közigazgatási illeték és díj

    Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött a parlament a kormány javaslatára.
    A 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében szavazattal elfogadott döntés értelmében március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem.
    Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.
    A kormány korábbi közlése szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent.
    
    Titkos szavazás a zöldombudsmanról
    
    A képviselők titkos szavazáson döntenek az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyetteséről. Székely László ombudsman a hat évre szóló tisztségre Bándi Gyulát javasolta. A helyettes megválasztásához kétharmados többségre, azaz 133 képviselő igen szavazatára van szükség.
    Az elnöklő Lezsák Sándor 40 perc szünetet rendelt el a szavazás és az értékelés miatt.