Ismét a Ház előtt az alkotmányellenesnek ítélt közigazgatási perrendtartás
Az Alkotmánybíróság (Ab) kifogásait kiküszöbölő módosító javaslatokat fogadott el szerdán az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényhez, amelyről várhatóan már a jövő héten határozhat a Ház.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a tizenhárom pontos változtatás megfelel az Ab által támasztott kritériumoknak.
Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután az államfő az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök érveléseit elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
Az Ab az indítványnak megfelelően kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta. A határozat indoklása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos - csak kétharmados többséggel módosítható - törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen szabályozás pedig az Ab szerint is csak minősített többséggel fogadható el.
Szerdán a törvényalkotási bizottság olyan változtatásokat fogadott el az előterjesztéshez, amelyek értelmében a kódexből kikerülne a "felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepelne.
A köztársasági elnök indítványa hasonló érveléssel kérte az alkotmányellenesség megállapítását azért is, mert a vizsgált feles törvény a médiahatóság, illetve a választási bizottságok döntéseivel szembeni jogorvoslatok elbírálására a kétharmados médiatörvényben, illetve választási eljárásról szóló törvényben kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel felruházott bíróságok helyett közigazgatási felsőbíróságként másik eljáró bíróságot, a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki.
A szabályozás a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepeltetné a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyná a törvényből.
Staudt Gábor (Jobbik) az ülésen kijelentette: szerinte a kormány visszavonulót fúj a közigazgatási bírósággal kapcsolatban. Kifogásolta, hogy az új változtatásokról nem kezdeményezett egyeztetést a kabinet.
