Londoni elemzők: Trump hivatalba lépése javítja a Moszkva elleni szankciók feloldásának esélyét
Londoni pénzügyi elemzők szerint Donald Trump pénteki hivatalba lépése után javulnak az Oroszország elleni szankciók feloldásának vagy enyhítésének esélyei, és ez elsősorban a tőkeáramlási helyzetet javíthatja.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltatási csoport londoni befektetési részlegének elemzői csütörtökön ismertetett tanulmányukban azt valószínűsítették, hogy ha a következő amerikai elnök kormánya valóban enyhíti a szankciókat Oroszország ellen, az megnyitná a nemzetközi tőkepiacra visszavezető utat az orosz vállalati szektor és az orosz közfinanszírozás előtt, és ez már az idén 20 milliárd dollárral növelheti a tőkebeáramlást az orosz gazdaságba. A ház ebben az esetben az idén csak 5 milliárd dollárnyi nettó tőkekiáramlással számolna az alapeseti előrejelzésében szereplő 25 milliárd dolláros nettó kiáramlás helyett.
A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint 2014-ben, a szankciók bevezetésének évében az orosz gazdaságból kivont tőkemennyiség elérte a 152 milliárd dollárt a 2013-ban mért 60,3 milliárd dolláros kiáramlás után.
A ház szerint az újbóli hozzáférés a nemzetközi tőkepiachoz és az üzleti bizalom javulása nagy valószínűséggel lendületet adna az állóeszköz-beruházásoknak is, amelyek értéke a Morgan Stanley becslése szerint éves összevetésben 4-4,5 százalékkal bővülhetne.
A cég londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) növekedésének ütemét a szankciók enyhítése csak mérsékelten gyorsítaná, mivel a kereslet élénkülése az importot is növelné. A Morgan Stanley számításai szerint ez a forgatókönyv 0,5 százalékpontot adhat hozzá az orosz gazdaság növekedési üteméhez, amely így az idén elérhetné az 1,7 százalékot a ház alapeseti előrejelzésében szereplő 1,2 százalék helyett.
A ház elemzői hangsúlyozzák csütörtöki tanulmányukban azt is, hogy a szankciók esetleges enyhítése csak rövid távon adhatna pótlólagos növekedési lendületet az orosz gazdaságnak, a hosszú távú növekedési potenciál javításához változatlanul elengedhetetlenek a szerkezeti reformok. A Morgan Stanley szakértői kiemelik, hogy az orosz gazdaság növekedési ütemének lassulása már a szankciók bevezetése és az olajárak zuhanása előtt elkezdődött.
A londoni elemzői közösségben megoszlanak a vélemények arról, hogy Trump elnöksége alatt milyen eséllyel lehet számítani az Oroszország elleni szankciók enyhítésére vagy feloldására.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői szerint Rex Tillerson jelölése a külügyminiszteri tisztségre újabb előjele annak, hogy az amerikai-orosz viszony enyhülni fog a következő években, mivel Tillersonról közismert, hogy oroszországi üzleti kapcsolatai mellett "összeköttetésben áll" a fő politikai döntéshozókkal, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A ház szerint ez máris növelte annak a valószínűségét, hogy az Egyesült Államok néhány éven belül eltörli az Oroszországot sújtó szankciókat, bár egy ilyen kezdeményezés ellenállásba ütközhet a Moszkvával szemben Trumpnál keményebb alapállásra hajlamos Kongresszusban. Mindemellett a szankciók foganatosításában az Európai Uniónak is kezdeményező szerepe volt, így az európai szankciók egy ideig érvényben maradhatnak az amerikai ellenintézkedések esetleges feloldása után is.
A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint a szankciók nettó reálgazdasági hatása önmagában 0,3-0,5 százalékponttal lassította az orosz gazdaság növekedését, így a büntetőintézkedések feloldása hasonló mértékű gyorsulást okozhatna.
Ebben az esetben a Capital Economics elemzői 1,3-1,8 százalékos orosz GDP-növekedést tartanak lehetségesnek 2017-2018-ban. A cég erre a két évre a jelenlegi helyzet alapján 1,0, illetve 1,3 százalékos növekedést vár Oroszországban.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics legújabb tanulmányában viszont közölte: 70 százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy a Moszkva elleni európai és amerikai szankciók változatlan formában legalább 2017 végéig fennmaradnak.
A ház londoni elemzőinek érvelése szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak továbbra is eltérő stratégiai érdekei vannak, emellett még a republikánusok Trumphoz hű tagjai is csaknem egyöntetűen tartják magukat az Oroszországgal szembeni eddigi amerikai külpolitikai alapálláshoz.
