A jó államról rendeztek konferenciát Budapesten
A közszféra átláthatósága a jó kormányzás és a tisztességes ügyintézés lényeges eleme, és fontos eszköz a korrupció elleni harcban is - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke egy keddi, a jó állam aspektusairól rendezett budapesti konferencián.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana - Emberi jogi közlemények szerkesztősége által szervezett konferencián a hatóság elnöke kiemelte: széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás.
Mint mondta, az információszabadságot csak szigorúan szabályozva, és csak szűk körben lehet korlátozni, a közpénzek felhasználásával kapcsolatban a fő szabály a nyilvánosság. Úgy vélte, két olyan terület van, ahol érdekes megvizsgálni, meddig terjedhet az információszabadság. Az egyik területénként említette a közpénzből gazdálkodó állami, önkormányzati cégeket, amelyek esetében szerinte csak akkor merülhet fel üzleti titok, ha piaci környezetben működnek.
A másik területről, a pártok átláthatóságáról azt mondta, a politika tiltakozna az ellen, hogy közhatalmi szervekké minősítsék a pártokat, ugyanakkor a frakciók annak számítanak. Egy lehetséges megoldásnak nevezte, ha a pártok vonatkozásában a közérdekből nyilvános adatok körét a törvény meghatározná.
A NAIH elnöke fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke közölte: a rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működésének garanciális alapértéke. Az ÁSZ elnöke a jó kormányzás modelljének alapelvei közül az átláthatóságot és az integritást emelte ki.
Elmondta, a számvevőszék kiemelt feladata a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, ezáltal a társadalmi kontroll alapfeltételének megteremtése. Szerinte az, hogy a számvevőszék minden jelentése nyilvános, biztosítja a közpénzfelhasználás transzparenciáját.
Közölte azt is, a számvevőszék az integritási kockázatok azonosításával, a kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzésével egyfajta megelőző funkciót tölt be a korrupció elleni küzdelemben.
Domokos László szerint az ÁSZ mértékadó részévé vált a jó kormányzás korrupcióellenes tevékenységének.
Székely László, az alapvető jogok biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseiről szólva elmondta, megvan a társadalmi bizalom a hivatal iránt, amelynek éves szinten kilencezres ügyforgalma van.
Közölte, az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, nem bírságolhat, az egyetlen eszköze a meggyőzőerő. Hozzátette: 2015-ben 274 ajánlást fogalmazott meg, ebből mindössze 36 esetben utasították vissza a címzettek ajánlásait.
Székely László a jogszabálytervezetek véleményezéséről azt mondta, hivatala nem mindig kapja meg a tervezeteket, de ilyen esetekben is véleményezik azokat. Hozzátette: tavaly átlagosan 5 nap volt a határidő a jogszabályok véleményezésére, de nem ritka, hogy 24-48 óra áll rendelkezésükre, ez pedig néha formálissá teszi a véleményezést.
Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől igényelt közérdekű adatok kiadásának bírói gyakorlatáról szólva arról beszélt, a magyar bírói gyakorlat nagyjából-egészében nyilvánosságpártinak tekinthető, ugyanakkor vannak olyan vélemények, amelyek szerint a jogalkotás nem minden esetben halad ebbe az irányba.
