NGM: a kiskereskedelem növekedése a fogyasztói bizalom jele
Több mint három éve folyamatos a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ami a fogyasztói bizalmat tükrözi - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A KSH részletes adatai szerint júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,9, naptárhatástól megtisztítva 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Marczinkó Zoltán kiemelte: mindhárom szegmensben - élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag - növekedés figyelhető meg. A tartós fogyasztási cikkek - a nem élelmiszer-kiskereskedelem - növekedése pedig azt jelzi, hogy a vásárlók olyan cikkeket is vesznek, amit az elmúlt 5-6 évben csak óvatosan tettek - mondta.
Kitért arra is, hogy a kereskedelemben egyre inkább az internetre tevődik át a forgalom egy része. Az adatok szerint az internetes kereskedelem mértéke a következő években folyamatosan emelkedni fog.
Ismertette: a mostani közel 3 százalékos növekedésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a lakosság más szolgáltatásokra fordít a jövedelméből. Példaként említette, hogy a belföldi vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőtt, és az éttermi vendéglátás volumene is folyamatosan emelkedik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte: az előzetes becslésekhez képest nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom júliusban, így már 37. hónapja tart a bővülése. A javuló foglalkoztatási mutatóknak és az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a fogyasztás 2003 óta nem látott ütemben bővült 2016 első fél évében.
A tárca kiemeli: a háztartások rendelkezésre álló jövedelme meghaladja a kiskereskedelem bővülését, ami a továbbra is erős megtakarítási hajlandóságot jelzi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háztartásoknak még van érdemi mozgásterük a korábban elhalasztott vásárlások miatt a fogyasztásuk növelésére a jövőben.
Az NGM várakozása szerint a foglalkoztatás bővülésével párosuló dinamikus béremelkedés tartósan magas maradhat az év során az alacsony inflációnak, illetve a kormányzat intézkedéseinek, köztük a személyijövedelemadó-csökkentésnek köszönhetően.
