Politikusok: Közép-Európa népeinek hasonlóak a múltbeli tapasztalataik, ma szükség van az együttműködés elmélyítésére
Közép-Európa népeinek nagyon hasonlóak a múltbeli tapasztalataik, ezért a 21. század elején szükség van egymás jobb megismerésére és az együttműködés elmélyítésére - állították azok a cseh és magyar politikusok, akik csütörtökön Prágában nyilatkoztak az MTI-nek abból az alkalomból, hogy részt vettek a Közép-Európa országai a szovjet elnyomás idején és demokratizálódási kísérleteik címmel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmával megrendezett nemzetközi konferencián.
"A prágai konferencia azért volt fontos, mert lehetővé tette a közös visszatekintést, s kimutatta, hogy a magyar 1956-ra Közép-Európa úgy tekint, mint a közös antikommunista forradalmak elindítójára" - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az 1956-os magyar forradalom az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel, és nyolcvanas évek lengyelországi eseményeivel folytatódott - tette hozzá. Majd leszögezte: "A forradalmak lényege az volt, hogy közösen tiltakoztunk a fennálló kommunista rendszer és a kétpólusú világrend ellen".
Németh Zsolt szerint a közép-európai országok kiemelkedő szerepet játszottak a múlt század nyolcvanas éveinek végén lezajlott rendszerváltásban és 25 évvel az után is "páratlan együttműködést fejtenek ki", amelynek motorja a V4-ek. "Napjaink legidőszerűbb kérdése, hogy képesek leszünk-e az átalakuló világban felmutatni, megfogalmazni egy közös jövőképet, közös víziót" - állította. "Ezen a téren a V4-eknek nagyon fontos feladatai vannak" - húzta alá Németh Zsolt.
"Ez a prágai konferencia is azt mutatja, hogy történelmi tapasztalataink közösek, illetve nagyon hasonlítanak egymáshoz. Egyebek között ennek alapján is mi (Csehország) szükségesnek tartjuk, hogy a tovább mélyüljön a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együttműködése" - vélekedett Milan Stech, a cseh parlament felsőházának, a szenátusnak az elnöke.
A jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban kifejtette: a V4-ek nem törekednek az Európai Unió felbomlasztására, de múltbeli tapasztalataik alapján érzékenyek, és elutasítják, hogy újra egy központ mondja meg nekik, mit is kell tenniük.
"A négy visegrádi ország közösen nagy erőt jelent. A négy ország lakossága a múltban is megmutatta, hogy mindig képes valamilyen formában fellázadni az elnyomás ellen. Együttműködésünk mindenkinek segít" - fogalmazott Jan Hamácek, a cseh alsóház, a képviselőház elnöke.
Tőkés László EP-képviselő úgy véli: jelenleg olyan jó a közép-európai együttműködés, hogy meg lehetne próbálkozni a kisebbségi problémák közös megoldásának a napirendre tűzésével is.
"Megítélésem szerint kifejezetten Szlovákiával kapcsolatban merül fel a kisebbségi kérdés a V4-ek csoportjában. Magyarország ezen a téren olyan bizalomépítő gesztusokat tett Szlovákia irányába, és olyan jól alakul a kormányközi, az országközi kapcsolat, a szomszédsági kapcsolat Szlovákiával, hogy ez megnyitja a lehetőséget a kisebbségi kérdés rendezésének az irányába is" - mondta az MTI-nek Tőkés László.
"Számomra így vetődik fel a kérdés Romániával kapcsolatban, de általában véve a szomszédságpolitika viszonylatában. Annyira rászorulunk egymásra, hogy a V4-ek csoportja szinte kiegészül Romániával, a nyugat-balkáni térség országaival vagy éppenséggel Ausztriával és a balti államokkal is, hogy még szélesebbre nyissam a kaput" - folytatta az EP-képviselő. "Közös érdekeink vannak, amelyek után fényűzésnek számít, hogy egymást emésszük, egymást fékezzük, ezért én a mai helyzetet egy nagyon alkalmas politikai pillanatnak látom, hogy ezen a téren is nyitás történjen. Nem szabad azt tenni, ami korábban történt Magyarország és Szlovákia viszonylatában, hogy jegelték például az autonómia problémáját. A kialakult bizalmi légkörben napirendre kellene tűzni a kényes kérdéseket, például a kettős állampolgárság kérdését is" - vélte Tőkés László.
