Szájer: az alaptörvény mögött ott a magyar nemzet és az államisága
z alaptörvény értelmezésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy mögötte ott van a magyar nemzet és az államisága is, és ezek nem elválaszthatóak - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alaptörvényről rendezett pénteki konferencián.
A konferencia - amely az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli megjelenését járja körül - része az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak.
Szájer Józsefről Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében azt mondta, alapvetően neki köszönhető az alaptörvény szerkezetének, tartalmának meghatározása.
Az európai parlamenti képviselő a tanácskozáson arról beszélt, hogy az öt éve elfogadott alaptörvény az ország első valódi kartális alkotmánya. Az az alkotmány ugyanis, amelyik pusztán az államszervezetről szól, és nincsenek rögzítve benne az alapvető szabadságjogok, nem tekinthető tartalmi érelemben alkotmánynak. A 2012-ben hatályba lépett alaptörvény azonban - a korábbiakkal szemben - ezeket már tartalmazza - mondta.
Kitért arra is, hogy azért lett az elnevezése alaptörvény, mert "az alkotmány a magyar történeti hagyományban már el volt foglalva", az a magyar történeti alkotmány, amely ott van az alaptörvény mögött, "értelmezési háttérként" be kell emelni.
A politikus szólt arról is, fontos eleme az alaptörvénynek, hogy az alanyi, közösségi jogok mellett tartalmazza azt is: az egyén felelősséggel tartozik közössége iránt. Az alaptörvény nemcsak leírja az államszervezet működését, de szeretne változtatni is a világon - fogalmazott.
Szájer József óriási jelentőségűnek nevezte, hogy abban a történelmi pillanatban, amikor eljött a lehetőség, hogy Magyarországnak megszülessen a jogállamiságnak megfelelő új alaptörvénye, éltek is vele.
Elfogadták azt a huszonöt éves konszenzust, hogy az Országgyűlés fel van hatalmazva az új alaptörvény létrehozására - idézte fel. Hozzátette: nem tartja hibának, hogy nem várták meg, amíg a huszonegy éven át hiába várt konszenzus megszületik a kérdésben.
Az alaptörvényben egy öt éve működőképes rendszert fogalmaztak meg - hangsúlyozta.
A konferenciát Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Előadásában kitért arra, hogy az alaptörvény és az NKE létesítéséről szóló jogszabály egyidős, mindkettő 2012. január elsején lépett hatályba.
A rektor utalt arra, hogy a történeti alkotmány forrását és lenyomatát képezik a dokumentumok, amelyeket Aranybullaként ismerünk. Rendkívüli pillanatnak nevezte, hogy a magyar alkotmányosságról szóló konferencián - a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából - az Aranybulla egyik példánya is a teremben van.
Patyi András kitért arra, hogy az alkotmány központi tétele kezdettől fogva a hatalom korlátozása olyan jogok kikényszerítése és biztosítása által, amelyek a jogalkotóval szemben is érvényesíthetők. A hatalmat korlátozni kell, a jogokat az uralkodóval szemben is biztosítani kell - mondta.
Szólt arról is, hogy a rendszerváltozás után olyan alkotmány szabályozta Magyarország társadalmi rendjét, amely egy másik rendszernek volt a lenyomata, rendszertelenül szerepeltek benne államszervezeti kérdések, a létrejövő új demokratikus államszervezet intézményei "pótlékként" kerültek bele.
Az állami szervezetrendszernek az a szférája, amely a társadalom függetlenségét, rendjét fegyveres eszközzel is biztosítani tudja, méltatlan és ellentmondó szabályozás tárgya volt - fogalmazott. Ezért külön öröm az egyetemnek, hogy a szabályozás áttekinthető, koncentrált formában jelenik meg a ma hatályos alaptörvényben - jegyezte meg.
Az egész napos konferencián előadott mások mellett Varga Zs. András alkotmánybíró és Orosz Zoltán honvéd vezérkari főnök is.
