Langerné Victor Katalin: éreztetik hatásukat a felzárkózási stratégia programjai
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében elindított programok már éreztetik hatásukat a szegénységnek kitettek, így például a nagycsaládosok és a romák körében is - mondta a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek.
Langerné Victor Katalin arra reagált, hogy a 444.hu portál szerdán, a Világbank Magyarországgal foglalkozó kutatásait bemutatva egyebek mellett azt írta: a magyar gazdaság egyetlen esélye, ha "senkit nem hagyunk hátra". Hozzátették: az amerikai székhelyű pénzügyi szervezet munkájában a többi között oktatási reform szükségességét hangsúlyozta Magyarországon, valamint, hogy a helyi közösségeket vonják be a szegénység felszámolásába.
Langerné Victor Katalin hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében elindított programok már éreztetik hatásukat a szegénységnek kitettek, tehát - mások mellett - a nagycsaládosok és a romák körében.
A helyettes államtitkár szerint a tanulmány alapvetően pozitívan írja le a változásokat, de említ néhány olyan szempontot, amelyekkel "nem tud teljesen egyetérteni". A társadalmi mutatók jobbak, mint ahogy a tanulmány leírja, de több megállapítása valóban helytálló, például az, hogy az oktatásba befektetni az egyik legfontosabb - fogalmazott.
Langerné Victor Katalin emlékeztetett arra, hogy a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia megalkotásakor létrehoztak indikátorokat, ezeket használva a Központi Statisztikai Hivatallal, valamint a Lechner Tudásközponttal együttműködve olyan statisztikai elemzést készítettek, amely már a társadalmi változásokat vizsgálja, azt, hogy az elindult programok miként mozdítják pozitív arányba a társadalmi folyamatokat.
Ismertetése szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a teljes népességen belül folyamatosan csökken, a 2013-as 34,8 százalékról 2015-re 28,2 százalékra, emellett a súlyos anyagi deprivációban élők (akik például nem férnek hozzá elegendő alapvető élelmiszerhez vagy háztartási cikkekhez) aránya a 2013-ban mért 27,8 százalékról ugyancsak 2015-re 19,4 százalékra csökkent.
Langerné Victor Katalin beszélt arról is, hogy a tanulmány kitér a romák helyzetére; ezzel kapcsolatban azt említette: körükben a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya 2013-ban 48 százalék volt, míg 2015-ben már csak 29 százalék.
A tanulmány pozitívumaként említette, hogy hangsúlyozza az oktatásba befektetés fontosságát; nagyon korai gyermekkorban kell megadni a segítséget, ezért is vannak a Biztos Kezdet Gyerekházak, a tanodák, vagy az integrált pedagógiai rendszer. A cél, hogy a szegénységben élők gyermekei tanulhassanak, végzettséghez juthassanak - közölte a helyettes államtitkár.
