Orbán: az EU elvesztette globális szerepét
Az Európai Unió drámai pillanatokat él át, ugyanis Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országcsoport (V4) kormányfőinek csütörtökön Varsóban tartott csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón.
A magyar kormányfő Varsóban Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett. Lengyelország július 1-jétől tölti be a V4 soros elnökségét.
Szydlo a sajtótájékoztató elején azt mondta, hogy a varsói csúcstalálkozó mintegy előzménye volt az Európai Tanács szeptember 15-én esedékes pozsonyi informális ülésének, ahol az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkoznak majd. A V4-ek most egyeztették álláspontjukat, és Pozsonyban már közös javaslattal lépnek majd fel a Brexittel kapcsolatban.
Orbán Viktor szerint a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel. Az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, alapvetően eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a V4-ek ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban. Ennek érdekében a következő hetekben komoly munkát kell még végezni, "de a kezdő lépést megtettük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Úgy értékelte: az EU "drámai helyzetbe" jutott, és visszaminősült regionális szereplővé, mert az Európai Bizottság (EB) a migráció kérdésében a lehető legrosszabb válaszokat adta, és ezzel aláásta az egyik uniós állam tagsági viszonyát. A magyar miniszterelnök szerint most azt kell megmondani, mit kell tennie az uniónak annak érdekében, hogy ismét globális szereplővé válhasson.
Orbán Viktor továbbá megállapította: az EU-nak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja. A magyar álláspont világos: az illegális bevándorlást európai területen kívül kell megállítani, ott kell felállítani a menekülttáborokat, és ott kell benyújtani a menedékkérelmeket - folytatta Orbán Viktor.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet reformjára tett új hétpontos javaslata - szögezte le. "Nem akarunk lemondani a szuverenitásról, a határvédelemről" - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EB javaslatai "szisztematikusan felszámolják ezeket".
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a migráció és a terrorveszély növekedése között egyértelmű összefüggés van. Hozzátette: aki tagadja ezt, az árt az európai polgárok biztonságának. A migránsok valójában áldozatok, de a migráció veszélyforrás - fogalmazott a kormányfő.
Elmondta: csütörtökön arra kérte fel visegrádi partnereit, hogy a július elején bevezetett, a mélységi őrizettel járó magyar határellenőrzési rendszert újabb kontingensekkel támogassák.
Robert Fico szlovák kormányfő erre úgy válaszolt: a magyar kormány számíthat Szlovákia segítségére a határvédelemben. A két ország között eddig is nagyon hasznos volt az együttműködés e téren - mutatott rá.
A migránsválsággal kapcsolatban, a bevándorlással járó biztonsági kockázatok növekedésére utalva, Fico úgy vélekedett, hogy a veszélyekről végre nyíltan kellene beszélni.
Beata Szydlo lengyel kormányfő úgy foglalta össze a Brexit utáni helyzetre vonatkozó közös visegrádi álláspontot, hogy az Európai Unió intézményrendszere ma nem teljesíti az európaiak elvárásait, ezért a brit kilépésről szóló népszavazás után erről Európában új vitát kell nyitni.
A V4-ek nagyon aktívak lesznek az EU előtt álló változások során, olyan javaslatokkal állnak elő, melyek révén az európai közösség erősebbé válik - helyezte kilátásba Szydlo. Elmondta: a hétfőn elfogadott közös nyilatkozatban a visegrádi kormányfők aláhúzzák: amennyiben az EU "globális partner" akar lenni, a Brexit után a 27 tagállam "jól funkcionáló együműködésén" kell alapulnia.
"Az EU érték az európaiak számára, amelyet őrizni kell, de változtatni is kell rajta" - hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Úgy vélte, hogy a brit népszavazás eredménye lehetőséget jelent az EU működésének megváltoztatására úgy, hogy "jobban figyelembe vegye a szuverén nemzeti parlamentek döntéseit, és kevésbé foglalkozzon saját intézményes működésének kérdéseivel". Az uniós intézmények nem lehetnek olyan partnerek, melyek "fenntartások nélkül rákényszerítik akaratukat" a nemzeti parlamentekre - tette hozzá.
A kidolgozandó uniós reformoknak azt kell biztosítaniuk, hogy az EU alapját képző négyfajta szabadság - a szabad áru-, és tőkemozgás, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a szabad munkaerőáramlás - érvényesülhessen - fejtette ki Szydlo.
A szükséges változások közül Szydlo kiemelte "a tagállamok erősebb felügyeletét az uniós döntéshozatali folyamatokban", és ezzel ellentétes példaként az Európai Bizottság szerdai döntését hozta fel, miszerint a testület a tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát.
Bohuslav Sobotka a pozsonyi uniós csúcsot illetően elmondta: Csehország azt várja, hogy azon olyan döntések születnek, amelyek következtében az EU emberibb arculatot kap. A cseh miniszterelnök szerint Prága számára három téma - a biztonságpolitika, a gazdasági növekedés bebiztosítása és az uniós intézmények eredeti szerepének betöltése - kiemelten fontos. "Az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell játszania az Európa jövőjéről szóló vitában, az EU-nak irányítania kell ezt a vitát" - szögezte le a cseh kormányfő.
