Auguszta napja van. | 2024.03.29

BÉT: a tőkepiac fejlesztése a gazdaságnak is fontos

2016-06-17 15:40:00

A tőkepiac, a BÉT fejlesztése az egész gazdaság szempontjából  rendkívül fontos, mivel várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az uniós források, és a jegybank is elhatározta, hogy visszavonul a vállalati hitelezés támogatásától, így a vállalkozásoknak új finanszírozási formákat kell keresniük, erre ad lehetőséget az értéktőzsde - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója egy pénteki budapesti konferencián.

    A Napi.hu tőzsdekonferenciáján a BÉT vezérigazgatója kiemelte: a magyarországi lakossági megtakarításokból mindössze 1 százalékot fektettek részvényekbe, ezt az arányt kívánatos lenne lényegesen megemelni.
    Rámutatott: a magyar tőkepiac régiós összehasonlításban is gyenge, a stratégiai cél az, hogy a tőkepiaci kapitalizációt a hazai GDP-hez mérten a mostani alacsony szintről lényegesen, mintegy 30 százalékra növeljék.
    A BÉT nyitni fog a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, önálló kkv-piacot terveznek, emellett egyes állami vállalatok tőzsdei bevezetését is tervezik - tette hozzá Végh Richárd.
    Kifejtette: akár 330 magyar kkv is megjelenhetne egy rövid felkészülési időt követően a BÉT-en, ez sokat segíthetne a magyar gazdaság helyzetén is. A BÉT vezérigazgatója fontos célnak nevezte azt is, hogy növeljék a háztartások szerepét a tőzsdén, hiszen a családok egyre jelentősebb megtakarítása kevésbé járul hozzá a reálgazdaság finanszírozásához.
    Végh Richárd kifejtette: a lakossági befektetések között alig szerepelnek a részvények, az összes befektetésnek kevesebb mint két százaléka jut ezekre a papírokra, így ennek megváltoztatását el kell hogy érje a BÉT. Kedvező viszont, hogy így jelentős tartalékok maradtak, amivel növelni lehet a tőzsdei forgalmat, a számítások szerint a 41 ezer milliárd forintnyi hazai lakossági megtakarításból jelentősen bővíteni lehetne a befektetési lehetőségeket. Kifejtette: a BÉT-en napjainkban inkább a külföldiek a vevők, a magyar lakossági befektetők az eladók, remélhetőleg a hazai háztartások realizáltak valamennyi nyereséget a folyamaton.
    Végh Richárd elmondta: a magyar vállalkozások napjainkban inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, fejlesztéseiket, ellentétben a többi uniós ország gyakorlatával.
    Kiemelte: azért nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő tulajdonosává vált a BÉT-nek, mert a cél az, hogy 2020-ig sikerüljön megerősíteni a tőkepiacot. A legfőbb gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így a tőzsdecégek utánpótlásának kérdése talán a legfontosabb teendő.
    Végh Richárd szerint ehhez szükség van a sikeres tőzsdei bevezetésekre, a piacszerkezet megújítására, de nagyon fontos, hogy új kibocsátói szolgáltatásokat vezessenek be, és a befektetői réteg megerősítésére és a kormányzati támogató intézkedésekre is gondolni kell.
    Kifejtette: szinte minden szektorból jöhetnek új tőzsdei cégek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok, vagy a kkv-k közül. Kiemelte: a kis- és közepes cégek foglalkoztatják a munkavállalók többségét, ők állítják elő a GDP jelentős részét, emiatt a BÉT erősen szeretne fókuszálni a kkv-k szerepére.
    Végh Richárd kifejtette: a BÉT kidolgozott egy módszertant, ami szerint méret, eredményesség, növekedési számok alapján értékelik a cégeket, majd egy vállalatirányítási, stratégiai értékelés következik. A saját számításaik szerint 330 olyan kkv-t talált a BÉT, amely képes lehet a tőzsdei megjelenésre, nem új vállalkozásokról van szó, az átlagéletkoruk 18 év, ám az utóbbi években jelentősen, közel 30 százalékkal nőtt az árbevételük, és az ezen cégek által adott dolgozói fizetések is magasabbak az átlagos vállalati bérezésnél.
    Végh Richárd szerint azt is megnézik majd, hogy a tőzsde hogyan tudna részt venni az úgynevezett "crowdfundingban", azaz a közösségi finanszírozásban. Ez egy új innovatív finanszírozási forma, először ez egyfajta adományként indult, ám mára több ága kialakult, így van olyan formája, ahol a támogatásért cserébe részesedést kapnak a támogatók a cégből - mutatott rá a vezérigazgató
    Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a tőzsde fejlesztése nem öncél, az a gazdasági növekedést, az alternatív finanszírozás megtalálását és a nemzetközi versenyképesség növelését is szolgálja. A cél az, hogy a banki finanszírozás eddigi dominanciáját valamennyire helyettesítse a tőzsdei, a tőkepiaci jelenlét.
    Az NGM helyettes államtitkára elmondta: az Európai Unióban 23 millió kkv van, ezek a kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, ennek a vállalati körnek a tőzsdei finanszírozása nagyban hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Ez egybeesik a BÉT, a magyar kormány és az EU terveivel is - jelezte a helyettes államtitkár.
    Balogh László kiemelte: a kkv-k számára olcsó, nem túl bürökratikus szabályozási környezetet kell teremteni, hogy megérje nekik a tőzsdei kibocsátást megvalósítaniuk.
    Rámutatott: a szabályozás változtatása már elkezdődött, így a jövő évi adócsomagban rögzítették, hogy a tőzsdére lépő vállalatoknak nem kell 3 évet várniuk a jó adózó cím elnyeréséhez, hanem nagyjából azonnal megkaphatják ezt a minősítést. Módosult a tőkepiaci törvény is, így például az adminisztratív terheket azzal is csökkentették, hogy az uniós szabályozással együtt eltörölték a negyedéves jelentési kötelezettséget. A helyettes államtitkár hozzátette: megteremtették az online jegyzésre vonatkozó lehetőséget, illetve a tőzsde lehetőséget és felhatalmazást kapott a jó üzleti hírnév megítélésére.