Takács Szabolcs: a migrációt kiváltó okok kezelése az elsődleges feladat
A migráció megoldása érdekében a kiváltó okok kezelése az elődleges feladat, amelyhez szorosan kapcsolódik az Európai Unión kívüli országokkal folytatandó együttműködés - jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva.
Az Antall József Tudásközpont és a brüsszeli European Policy Center által Schengen megmentése címmel szervezett konferenciát követően Takács Szabolcs azt mondta: Európában eddig jellemzően a belső megoldások kerültek előtérbe, a hangsúly azonban lassan átterelődik a külső dimenziók kezelése felé, amelynek során a probléma egészére kiterjedő megoldáscsomagra van szükség.
A helyben maradás perspektíváját kell megteremteni, amelynek érdekében erősíteni kell a fejlesztéspolitikát, a kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, ahonnan a migránsok kiindulnak. Ennek fejében olyan feltételrendszert kell kialakítani, hogy az adott országok az elvándorlás lassítására és megállítására törekedjenek - hangsúlyozta az államtitkár.
A migrációs válság megoldása érdekében folytatott tanácskozásról kijelentette: "az európai vitában nem lehetnek első és másodrangú vélemények". A vita európai érték, amely nem lehet szelektív, hanem gyakorlatiasnak kell lennie a tagállami vélemények figyelembevételével - hangsúlyozta Takács Szabolcs.
A migráció megoldásával kapcsolatos olasz és a magyar Schengen 2.0 javaslatcsomag nagymértékben azonos, és a múlt heti külügyi tanácsülés zárónyilatkozatába is bekerült. "Fontos eredmény, hogy a magyar javaslatot is egyenértékű, hozzáadott értékként, ugyanolyan erejű és súlyú javaslatként kezelik, mint más javaslatokat" - mondta.
Arra is kitért, hogy a migrációs folyamat nem állt le, s a nyári időszak miatt a Földközi-tenger térségében újra erősödik. A nyugat-balkáni útvonalat lezárni nem, de stabilizálni sikerült az unió és Törökország között létrejött megállapodással és a köztes országok felelős eljárásának köszönhetően.
A dublini szerződéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megállapodás tervezett reformját megelőzően ki kellene próbálni, hogy mi történne akkor, ha az aláíró országok betartanák az abban foglaltakat. "Ha a lefektetett szabályokat kompromisszum nélkül mindenki teljes körűen betartja, akkor kell megnézni, hogy van-e szükség bármiféle reformra" - fogalmazott.
Kijelentette: Európa külső határait meg kell tudni védeni, a schengeni, valamint a dublini szabályokat be kell tartani. Ha valamely EU-tagállam valamilyen okból nem tudja teljesíteni azokat, akkor segítséget kell kérnie, és Európának teljes körű támogatást kell nyújtania.
