Gedeon napja van. | 2024.03.28

Jubileumi közgyűlést tart Londonban az EBRD

2016-05-10 18:39:00

 

Jubileumi közgyűlésére készül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyet éppen 25 éve hoztak létre a közép- és kelet-európai gazdaságok, illetve az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására.

 

    Sir Suma Chakarabarti, az EBRD elnöke a szerdán kezdődő kétnapos éves közgyűlés előtt a bank londoni székhelyén újságíróknak elmondta: az EBRD a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban, vagyis működési területének legfejlettebb térségében is változatlanul igen aktív. A 2010-2015-ös időszak éves átlagában a bank által nyújtott teljes finanszírozási összeg 16,5 százalékát ez az országcsoport kapta.
    A bankelnök szerint az EBRD továbbra is igen sok jó befektetési területet talál e térségen belül például Lengyelországban és Magyarországon.
    Lengyelország esetében két olyan területet emelt ki, amelyeken szerinte még jelentős fejlesztésekre van szükség: az egyik az energiaipar - különös tekintettel az energiahatékonyságra -, a másik a pénzügyi szektor. 
    Magyarországról szólva kiemelte a magyar kormánnyal tavaly februárban aláírt, több elemből álló - egyebek mellett a bankszektorra kivetett különadók csökkentéséről is intézkedő - memorandumot, amelynek végrehajtása az EBRD elnökének szavai szerint a kormány részéről "betű szerint zajlik".
    Chakrabarti elmondta: a memorandum aláírása óta az EBRD magyarországi tevékenységi portfoliója érzékelhetően ki is bővült, és nemcsak a bankszektorban, hanem más, befektetési szempontból eddig "kissé álmos" területeken is. Az EBRD elnöke szerint a bank magyarországi finanszírozási terveinek portfoliója most bővebb, mint az utóbbi hat-hét évben bármikor.
    Az EBRD a múlt hónapban fogadta el új Magyarország-stratégiáját, amely a magyar bankszektor ellenállóképességének és hitelezési kapacitásának erősítésére, az energiaellátás biztonságának növelésére és a magyar vállalatok versenyképességének javítására összpontosít.
    Az EBRD elnöke szerint az új országstratégia elfogadása is jelzi, hogy Magyarországon - csakúgy, mint a térség legtöbb más gazdaságában - még nincs napirenden a graduáció, vagyis az, hogy az EBRD befejezze finanszírozási tevékenységét.
     A bank - amely a legnagyobb egyedi befektető eredeti működési országcsoportjában - 2006-ban már bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. 
    A globális pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot - Csehország 2007 óta nem részesül közvetlen EBRD-támogatásban -, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását.
    A működési terület támogatásának növeléséhez az EBRD annak idején 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett 2010-es éves közgyűlésen jóváhagyták.
    Az EBRD tavaly 9,4 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének; ez éves rekord volt. A bank 2015-ben 381 programot finanszírozott tevékenységi régiójában, amelynek most már a közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságok mellett több arab ország, valamint Törökország, és az euróövezeti gazdaságok közül Görögország és Ciprus is része.
    Az EBRD növelte magyarországi finanszírozásait is: 2015-ben négy programra összesen 79,1 millió eurót juttatott. Egy évvel korábban két magyar programra 5,5 millió eurót adott a londoni pénzintézet.
    A tavalyi volt ugyanakkor az első olyan teljes év, amelyben a bank egyetlen új programot sem kezdett Oroszországban, összhangban a nemzetközi szankciókkal.
    A bank részvényes országai 2014 júliusában azt az "iránymutatást" adták, hogy az EBRD Oroszországban - amely korábban az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője volt - egyelőre ne kezdjen új finanszírozási programokat.
    Az EBRD, amely alapítása, vagyis 1991 óta jelen van Magyarországon, eddig 171 magyar fejlesztési programra összesen 2,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott saját forrásból, vagyis az egyes programokat rendszerint kiegészítő külső társfinanszírozások nélkül számolva.