Az államháztartás központi alrendszerének négyhavi hiánya 144,9 milliárd forint
Az államháztartás központi alrendszerének január-áprilisi hiánya 144,9 milliárd forint lett - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel hétfőn.
Április végén a központi költségvetés 209,0 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 21,5 milliárd forintos többlettel zártak. Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 465 milliárd forinttal volt magasabb, mint idén - közölte az NGM.
Az idei első négyhavi hiány az éves deficitcél 19 százaléka.
Az április havi egyenleg szintén kedvezőbb, a hiány 19,1 milliárd forint volt, lényegesen alacsonyabb a tavalyi 73,1 milliárd forintos deficitnél.
Az NGM közleménye kiemeli: a kormány gazdaságpolitikája hónapról hónapra bizonyítja sikerességét, amit a költségvetési folyamatok is egyértelműen igazolnak. Ennek köszönhetően az elmúlt közel másfél évtizedben még sosem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány, tehát a magyar reformok működnek - írták.
Az NGM közleménye emlékeztet: a két év április végi egyenlegének eltérő alakulásában a tavalyinál jelentősen alacsonyabb kiadások, valamint a vártnál magasabb adóbevételek játszottak szerepet, ami a felelősségteljes és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak köszönhető.
A gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően mind a bérekhez, mind a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) folyamatosan nőnek.
A feketegazdaság ellen megtett lépések (ekáer, on-line pénztárgépek alkalmazása) pedig érdemben hozzájárulnak az adófizetési morál javításához. Az előző év azonos időszakához képest főként az uniós programok kiadásai, valamint a kamatkiadások alakultak mérsékeltebben. Előbbit a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárása, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutása, míg utóbbit döntően a kamatfizetések éven belüli eltérő alakulása magyarázza.
Kiemelik: a kedvező gazdasági és költségvetési folyamatok tükrében továbbra is reális és teljesíthető az idei évre a GDP 2 százalékában meghatározott hiánycél, amit nem befolyásol a költségvetési törvény Országgyűlés előtt lévő módosítása sem.
