Kovács Zoltán Londonban: a migrációs válságot az európai logisztikai hálózat is megérzi
A migrációs válság következményeit az európai logisztikai hálózatok is várhatóan hosszú ideig érzik majd - mondta szerdán Londonban Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő az európai teherfuvarozási biztonság és a migrációs válság összefüggéseiről rendezett londoni szakkonferencián vett részt. Magyar újságíróknak tartott szerda esti tájékoztatóján elmondta: a rendezvényen elhangzott, hogy a Nagy-Britanniát a kontinenssel összekötő Csatorna-alagút forgalma az üzemeltetők becslése szerint is csak 2017 végén vagy 2018-ban állhat teljesen helyre. Az útvonalat használó szállítmányozási cégek óriási veszteségeket szenvednek, mivel a Calais környékén kialakult menekülthelyzet miatt nem lehet folyamatosan biztosítani a vasúti teherfuvarozást és a kamionforgalmat.
A szakkonferencián elhangzott, hogy a kontinensről esetenként háromszor-négyszer annyi időbe is beletelhet egy-egy teherszállítmány eljuttatása Nagy-Britanniába, mint normál körülmények között - mondta Kovács Zoltán.
Elmondta: a konferencián kifejtette a magyar álláspontot, amely szerint a schengeni rendszer intézményes megerősítésével kell megteremteni annak a feltételeit, hogy a lehető legkevesebb migráns érkezzen illegálisan Európába, mert ha ez elmarad, akkor a calais-i válság is folyamatosan újratermelődik, függetlenül attól, hogy az ottani helyi hatóságok milyen biztonsági és egyéb intézkedéseket tesznek. A magyar javaslatcsomag erősebb, hatékonyabb reteszt biztosítana, amely megakadályozhatná a migrációs válság folyamatos újbóli kialakulását - mondta Kovács Zoltán.
A London által igényelt EU-reformokról szólva elmondta: a magyar és a közép-európai álláspont egy vitás pontban "szilárd és nem kompromisszumképes", ez pedig a Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalók jogainak biztosítása.
Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormány készít-e készenléti terveket arra az esetre, ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a kilépést pártolók győznek, Kovács Zoltán azt mondta: rövid távra szóló vészhelyzeti tervezésre ebben az esetben sem lenne szükség, mivel egy ilyen eredmény következményei sem lennének azonnaliak. Forgatókönyvek léteznek, gondolkodás erről nyilvánvalóan folyik, de konkrét terveket csak a népszavazás kimenetelének ismeretében lehet majd készíteni - fogalmazott a kormányszóvivő.
A migrációs válság ügyére visszatérve kijelentette: mindenki csak a szíriai menekültekre gondol, jóllehet Magyarországon a hatóságok tavaly száznál több országból - a világ országainak feléből - érkezőkről vettek fel adatokat. A kormányszóvivő szerint ez nyilvánvalóan mutatja, hogy nem menekültválságról van szó, hanem arról, hogy Délkelet-Ázsiától Dél-Amerikáig számos országból próbálnak sokan Európába jönni, mert itt jobbak az életviszonyok.
Kovács Zoltán a Channel 4 televíziós csatorna szerda esti híradójában is kijelentette, hogy az Európába érkező migránsoknak kevesebb mint a harmada mondta magát szíriainak. Hozzátette: tavaly hozzávetőleg kétmillióan léptek be engedély nélkül az Európai Unió területére, és ez nem tette lehetővé annak megállapítását, hogy ki a gazdasági migráns és ki a valódi menekült, akinek gondját kell viselni.
A műsorvezető felvetésére, hogy a magyar hatóságok tavaly vízágyút és könnygázt vetettek be a déli határon, Kovács Zoltán hangsúlyozta: ennek előzményeként több százan próbáltak betörni Magyarország területére.
