Lengyel legfelsőbb bíróság: az alkotmánybírósági döntések közzététel nélkül is hatályosak
A lengyel alkotmánybíróság döntései akkor is érvényesek, ha a jogi közlönyben nem teszik közzé őket - így foglalt állást a lengyel legfelsőbb bíróság. A határozat újból felszította az alkotmánybírósággal kapcsolatos lengyelországi vitát.
"Egy jogszabály alkotmányellenességét megállapító, közzé nem tett alkotmánybírósági döntés érvényteleníti az említett jogszabály vélt alkotmányosságát abban a pillanatban, amikor ezt az alkotmánybírósági tárgyalás során ismertetik" - áll a kedden elfogadott határozatban.
A legfelsőbb bírósági döntést Lengyelországban mindenekelőtt a március eleji alkotmánybírósági döntésre vonatkoztatják. Ez alkotmányellenesnek találta azt a testületről szóló, annak működését megváltoztató törvénymódosítást, melyet tavaly decemberben fogadott el a Jog és Igazságosság (PiS) többségű parlament.
Az említett alkotmánybírósági döntést a lengyel kormány - a testület hiányos összetételére hivatkozva - törvényellenesnek tartja, és nem hajlandó hatályba léptetni. A döntés hatályba léptetését március közepén az Európai Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság is tanácsolta.
A keddi határozat alapján a legfelsőbb bíróság - melynek egyik feladata az elfogadott jogszabályokra vonatkozó véleményalkotás - magára nézve kötelezőnek tartja az alkotmánybíróság márciusi döntését, és alkalmazkodik ezentúl a PiS törvénymódosítását mellőző alkotmánybírósági döntésekhez. Hasonló álláspontra helyezkedtek korábban egyes vajdasági városok önkormányzatai is.
Beata Szydlo lengyel kormányfő kedden este úgy nyilatkozott a legfelsőbb bíróság határozatáról, hogy a testület "sajnálatos módon kezd beavatkozni a Lengyelországban zajló politikai vitába".
Lengyelországban megoszlanak a vélemények arról, hogy sérti-e a hatalom hármas megosztásának és kölcsönös kiegyensúlyozásának elvét, ha a lengyel jogrend mellőzné a kormány szerepét az alkotmánybírósági döntések hatályba léptetésében.
A lengyel alkotmánybíróság összetétele azóta hiányos, hogy Andrzej Duda elnök tavaly ősszel nem iktatta be az akkori, a Polgári Platform vezette kormánytöbbség által - a PiS szerint alkotmányellenesen - megválasztott öt bírót, feleskette viszont a PiS kormányra kerülését követően megválasztott öt másik bírót, akik közül azonban az alkotmánybíróság csak kettőnek engedte meg, hogy bekapcsolódjon a munkájába.
Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére a demokráciát veszélyeztetőnek minősítette a lengyel alkotmánybírósági reformot, mely miatt januárban az Európai Bizottság uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.
A lengyel szejm mellett működő szakértői bizottság várhatóan június elejéig fogalmazza meg a Velencei Bizottság álláspontját szem előtt tartó, az alkotmánybírósági válság megoldását célzó javaslatokat.
A lengyel főügyészség szerdán úgy döntött, hogy a beérkezett panaszok ellenére nem indít eljárást az alkotmánybírósági döntés közzé nem tétele ügyében. Ezt azzal indokolta, hogy különböző szakértői vélemények születtek a márciusi alkotmánybírósági tárgyalás törvényességéről. Hatályba léptetés előtt a kormányhivatal köteles felülvizsgálni, hogy az adott előírást törvényes módon fogadták-e el. A lezáratlan alkotmánybírósági vita fényében a döntés hatályba nem léptetését úgy is lehet értelmezni, hogy az a közérdeket védi - indokolták meg a főügyészségi döntést.
