Rétvári: kedvező a pillanat a tartós szakápolás rendszerének átalakítására
Kedvező a pillanat a tartós ápolásra, gondozásra szoruló emberek ellátásának átalakítására - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a tartós szakápolásról a minisztériumban tartott pénteki konferencián.
Rétvári Bence azt mondta: a tartós ápolásra, gondozásra szoruló emberek ellátásának kérdése évtizedek óta "terebélyesedő probléma". Ellátásuk benne van az egészségügyi és a szociális ellátás rendszerében, de vannak átfedések, párhuzamosságok. A szociális területen szélesebb körű ellátást kapnak a rászorulók, fizikai, mentális segítséget, személyes gondoskodást, az egészségügyi ellátórendszerben pedig egészségügyi-orvosi-medikális közszolgáltatást.
Közölte, most kedvező a pillanat a rendszer átalakítására, mert az egészségügy és a szociális terület is többletforrásokkal gazdálkodhat jövőre. Emellett jövőre csökken az alapvető élelmiszerek áfája, ezáltal csökkennek a megélhetési költségek és a szociális intézményrendszerre háruló feladatok, a családtámogatások emelkedése az idős emberekre fordítható családi pénzek növekedésével járhat. Továbbá az elmúlt években nőttek a nyugdíjak és alacsony volt az infláció. Ráadásul az érintett három szakterület - egészségügy, szociális terület, családügy - vezetői egy minisztériumon belül vannak.
Jelezte: a pénteki konferencia az ágazatok, ágazati irányítók, ágazatban dolgozók és ellátottak párbeszédének kezdete a rendszer átalakításáról.
Rétvári Bence leszögezte: az átalakításnak vannak sarokpontjai, garanciái, például az, hogy aki most ingyenes ellátásban részesül, az az átalakítás után is ingyen juthasson hozzá, és aki ilyen intézményekben dolgozik, annak az illetménye ne csökkenjen az átalakítás után.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szintén azt hangsúlyozta, hogy most van lehetőség a krónikus ellátásban paradigmaváltásra.
Elmondta: a magyar lakosság öregszik és ennek üteme egyre nő. Míg 1989 és 2012 között 289 ezerrel emelkedett a 65 év felettiek száma, addig 2012-től 2020-ig 350 ezerrel fog növekedni. A 65 év felettiek egyharmada, a 73 évesnél idősebbek több mint fele egyedül él.
Hozzátette, ezeket az embereket most az egészségügyi ellátórendszerben látják el, de a bennfekvésük igazolására orvosi leletre, konzíliumra van szükség, ez pedig olyan pazarlást jelent, "amit a gazdagabb országok sem tudnak megengedni".
Az államtitkár szólt arról is, a kórházban töltött napok számát tekintve Magyarország az egyetlen, ahol nem csökkent ez a szám, hanem nőtt. A fejlett országokban ugyanis a krónikus ellátást nem az egészségügyi ellátórendszer részeként nyújtják, hanem a szociális ellátórendszerben.
Az a kérdés, "mikor lesz elég bátorságunk ahhoz, ezt a paradigmaváltást megléphessük" - mondta. Hozzátette: most először érzik azt, hogy a bővülő költségvetés mellett ezt a lépést meg lehet tenni.
Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy megszüntetnek ágyakat, feladatellátást vagy bármit is átadnak a szociális ágazatba. Arról beszélnek, hogy létre kell hozni valamit, ami korábban itt nem létezett, és ennek - mint Európa bármely országában - a szociális ellátórendszeren belül kell létrejönnie.
Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: ezzel az egészségügyi ellátásban párhuzamosan működő szolgáltatáscsomagot kettő-négy év alatt be kell fejezni.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta: az időseknek joguk van a szociális biztonsághoz, a tisztességes megőszüléshez, az időskori méltósághoz, ennek pedig nem egy minimumszolgáltatásból, egy "lehajló", karitatív gesztusból kell táplálkoznia.
Úgy fogalmazott, egy összetartó és szolidáris társadalom nem tud meglenni az idősek bölcsessége, tapasztalata és megbecsülése nélkül. Ez a gondolat a kiindulópont, a motiváció a támogatási és segítségnyújtási szolgáltatási formák kidolgozásánál.
Kiemelte, három szempontot kell figyelembe venni az idősekkel kapcsolatban: a jövedelmi, az egészségügyi és a szociális kockázatot.
Hozzátette, a szociális szolgáltatások - a jelzőrendszer, a házi gondozás, a klubok, a bentlakásos intézmények - működésében vannak ugyan nehézségek, de összességében mégis ezek tudják eredményesen segíteni az időseket.
Utalt arra, két évvel ezelőtt a házi gondozás területén kezdték el a munkát, majd következtek az idősklubok, mostanra pedig eljutottak az idősotthonok átalakításáig. A bentlakásos rendszert egy többlépcsős, célzottabb, személyre szabottabb ellátási formává szeretnék tenni.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte: az idősek növekvő száma nem probléma, hanem kihívás, amivel szembe kell nézni.
Kiemelte, az idősgondozással kapcsolatban azon kell elgondolkozni, mi a kormány és mi a családok felelőssége, hogyan lehet elosztani a feladatokat az ellátórendszerek és a hozzátartozók között. A kormány nem tudja teljes mértékben átvállalni a feladatokat a családoktól, de tud segíteni az ellátásban - mondta.
Rámutatott arra, az alaptörvénybe is belefoglalták, hogy "a nagykorú gyermekek kötelessége rászoruló szüleikről gondoskodni".
Elmondta, a családszerkezet is átalakulás alatt van, egyre több az idősek körében is az egyszemélyes háztartás, ezzel együtt csökken a többgenerációs háztartások száma, kitolódik a gyermekvállalás időpontja és a várható élettartam, és megjelent a "szendvicsgeneráció", amelynek egyszerre kell gondoskodnia a gyerekekről és a szülőkről.
Hangsúlyozta, a nyugdíjak reálértéke az elmúlt években 8,7 százalékkal nőtt, Magyarországon jelenleg az uniós átlag alatt van az idősek szegénységnek kitettsége. Említette a Nők 40 intézkedést is, amelynek köszönhetően 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők, ezt a lehetőséget már több mint 150 ezren vették igénybe.
