Peking megint képmutatással vádolja Washingtont emberjogi ügyekben
Peking képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolja emberjogi ügyekben az Egyesült Államokat, ahol szerinte eluralkodott a rasszizmus, demokráciáját pedig a gazdagok uralják.
Pekingben hétfőn sajtóértekezleten négy kutató bírálta Washingtont és politikáját, valamint az ország emberjogi gyakorlatát. A kínai központi televízió vasárnap sugárzott dokumentumfilmet arról, miként bírál más országokat az Egyesült Államok, miközben nem tudja megoldani a maga problémáit.
A múlt héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az amerikai nagykövet felolvasta az Egyesült Államok és tizenegy nyugati ország Kínát bíráló közös nyilatkozatát. Bár a kínai képviselő akkor nyomban "visszavágott", nemzetközi visszhangja elsősorban a bíráló közleménynek volt.
Liu Haj-nien, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Emberi Jogok Intézetének igazgatója hétfőn egyebek mellett az európai migrációs hullám okait is az Egyesült Államok közel-keleti katonai beavatkozásaira vezette vissza. Úgy vélte, végső soron ezek kényszerítették civilek millióit arra, hogy elhagyják az otthonukat. Liu szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyes ma aktív szélsőséges csoportok mögé is elsőként egykor az Egyesült Államok állt, támogatva őket.
Az intézetvezető úgy fogalmazott, az Egyesült Államokban súlyos probléma a rasszizmus, a rendőrség tavaly körülbelül ezer embert ölt meg, többségük színes bőrű volt.
A televízióban közzé tett 45 perces műsorban különböző kínai és külföldi szakértők nyilatkoztak az Egyesült Államokban tapasztalható emberi jogi helyzetről. Elhangzott például, hogy 2015-ben 560 ezer körül volt a hajléktalanok száma, 25 százalékuk a kiskorú.
Az Egyesült Államok megfigyeli állampolgárait, dróntámadásainak több országban civilek is áldozatai voltak - sorolták a vádak között.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában a múlt héten a tizenkét ország saját törvényeinek és nemzetközi kötelezettségeinek betartására szólították fel Pekinget. Bírálták aktivisták, jogászok, valamint a civil szerveztek vezetői elleni fellépése miatt, valamint az őrizetben lévők szabadon engedését követelték.
Külön is kifogásolták azt a módszert, hogy egyes gyanúsítottak a televízió nyilvánossága előtt tesznek beismerő vallomást. Felhozták azokat a rejtélyes akciókat is, amelyek során külföldi (svéd, illetve brit) állampolgársággal is rendelkező hongkongiakat vontak eljárás alá a kínai szárazföld hatóságai. Peking visszautasította és belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a felszólalást.
