Az autonómia elfogadottságát hangsúlyozták a tüntetés szónokai
Az autonómia fogalmának európai elfogadottságáról beszéltek pénteken egy kolozsvári sajtótájékoztatón a székely szabadság napja alkalmából előző napon tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés szónokai.
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója úgy vélekedett, hogy Bukarestnek nem kellene félnie az erdélyi autonómiatörekvésektől, hiszen az autonómia a demokrácia eszköze, amely teljesen megszokott Európában.
Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Párt külügyi kabinetjének vezetője szerint az autonómia nemcsak a magyar közösséget védené, hanem a román közösség számára is megadná a fejlődés lehetőségét. "Ez a legoptimálisabb módszer arra, hogy fejlődést, békét és jólétet teremtsen" - jelentette ki a katalán politikus.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy egy stabil közigazgatási reform csakis a helyi közösségek akaratára épülhet. "Arra számítunk, hogy újrakezdődik a társadalmi párbeszéd, és az ország minden lakóját, minden települését megkérdezik arról, hogy milyen régióhoz akar tartozni" - jelentette ki.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra figyelmeztetett, hogy elsősorban a központi hatalmak felelőssége az együttélés milyensége. Az európai parlamenti képviselő szerint Madrid provokálta ki azt, hogy a katalán nép ma már függetlenséget akar. "Ma Románia kormánya provokálja a magyar közösséget" - állapított meg Tőkés László.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: pártja azon dolgozik, hogy az erdélyi magyarok az erdélyi románokkal együtt menjenek Bukarestbe több jogot követelni a saját régiójuknak.
Újságírói kérdésre José María Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője úgy vélte, hogy a magyar közösség összefogásán áll vagy bukik az autonómiatörekvések sikere. "Nem mondom, hogy a pártoknak egyesülniük kell, de közös nevezőre kell jutniuk. Anélkül nem tudnak jogokat kialkudni a magyar közösségnek" - jelentette ki a baszk politikus.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az elszakadás előszobájának tekinthető-e az autonómia, Tőkés László kijelentette: ma Magyarország sem akarja, hogy az erdélyi magyarok mellett ötmillió erdélyi románnal gyarapodjék. Úgy vélte: Erdély elcsatolásának a félelmét az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate alapozta meg, és a félelem oktalanul él tovább a románokban 26 évvel a rendszerváltozás után is.
