Bartók Béla-napokat rendeznek Isztambulban
Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából kétnapos emlékprogramot rendez az Isztambuli Magyar Intézet (IMI) március 10-én és 11-én.
A Mimar Sinan Képzőművészeti Egyetem (MSGSÜ) Isztambuli Állami Konzervatóriumával, Törökország egyik első számú zenei intézményével együttműködésben szervezett műsor keretében Bartók-darabok csendülnek fel magyar, török és lengyel művészektől, előadások hangzanak el a világhírű magyar zeneszerző életéről és törökországi kutatómunkájáról, valamint levetítik Sezgin Türk török filmrendező Bartók Béláról 2004-ben készült dokumentumfilmjét is.
A megnyitóbeszédeket Fodor Gábor intézetigazgató és Cigdem Iyicil hegedűművész, az isztambuli konzervatórium vezetője mondja.
A magyar zongoraművészek közül koncertet ad a fiatal Medgyesi Zsolt, aki 2011-ben első helyezést ért el a bécsi nemzetközi Bartók Béla-zongoraversenyen, majd 2012-ben Junior Prima-díjat kapott.
Bartók Béla 80 éve, 1936 novemberében járt Törökországban. Egy hétig koncertezett, valamint felolvasásokat tartott Ankarában a kelet-európai népzene és műzene viszonyáról, később kutatóútján Dél-Anatólia 14 települését bejárva török népdalokat rögzített fonográfhengerekre. Bartók emlékét Osmaniye városban fotókból és dokumentummásolatokból álló kiállítás őrzi.
Sipos Áron, az Isztambuli Magyar Intézet kulturális titkára az MTI-nek szerdán elmondta: Mustafa Kemal Atatürk, a modern Török Köztársaság megalapítója és első elnöke szívesen látta országában a nyugati tudományos élet képviselőit. Számos szakembert hívatott Törökországba abból a célból, hogy elősegítse hazája fellendülését.
A Isztambuli Magyar Intézet (IMI) Törökország legnagyobb városának európai oldalán, a Kagithane nevű kerületben működik. Rendezvényeivel a magyar kultúra minél szélesebb rétegeit igyekszik felölelni, így a filmen, a zenén és az irodalmon túl a programok között helyet kapnak a török népek nyelvét és történelmét kutató tudománnyal, a turkológiával kapcsolatos konferenciák is.
Az intézet a későbbiekben szeretné bemutatni az isztambuli nagyközönségnek Zrínyi Miklós örökségével egybefűzve a szigetvári ásatások anyagát, valamint Kós Károly munkásságát, akinek Sztambul című könyvét Magyarországon tavaly újra kiadták. Az intézet többek között az írás török nyelvű változatának megjelentetését is tervezi.
