Uniós forrásból fejlesztik a hazai folyók és tavak vízitúra-útvonalait
Európai uniós támogatásból, körülbelül kétmilliárd forintból fejlesztik és kapcsolják hálózatba a Duna, a Tisza, a Balaton és a Velencei-tó vízitúra-útvonalait, a beruházás első része a Felső-Tisza tizenöt vízitúra-megállóhelyét érinti - jelentették be a projekt konzorciumvezetője, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) hétfői, nyíregyházi sajtótájékoztatóján.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázati kiírása segítségével megállóhelyeket építenek és újítanak fel, a vízitúrázáshoz kapcsolódó eszközöket szereznek be és a fenntartható működéshez szükséges szolgáltatásfejlesztés valósul meg.
Baráth Etele, az MKKSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet a versenysportban elért eredmények megtartása mellett egyre több figyelmet fordít a szabadidősportokra is, ennek részeként tűzték ki célul a vízitúra-útvonalak és az ezzel összefüggő szolgáltatások fejlesztését.
Ez a turisztikai koncepció csatlakozott a kormány által elindított Bejárható Magyarország Programhoz, amely aktív turisztikai hálózatok létrehozásával segíti az ország értékeinek megismerését - mondta Baráth Etele. Hozzátette, az erre a célra kiírt GINOP-forrásokra konzorciumban pályázhatnak a helyi önkormányzatok, az egyesületek és az MKKSZ.
A fejlesztések első körének megvalósítására kétmilliárd forint áll rendelkezésre, ez az összeg a Duna teljes magyarországi, illetve a Tisza a Körösökkel kiegészített hazai szakaszát, a Balatont és a Velencei-tavat érintő fejlesztéseket tartalmazza. A nagyobb vízfelületek úgynevezett ráhordó hálózatait jelentő kisebb folyók és folyószakaszok esetében a fejlesztési forrásokat a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatai biztosítják majd.
Az MKKSZ tervei szerint elsőként a Felső-Tiszát érintő támogató pályázatot nyújtják be, amiben tizenöt megállóhely korszerűsítése szerepel. A megállóhelyeket kajak-kenu pontoknak fogják hívni, ahol a szabadidősportokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak az érdeklődők számára.
A tizenöt megállóhelyből tizenegy Szabolcs-Szatmár-Bereg, három Borsod-Abaúj-Zemplén, egy pedig Hajdú-Bihar megyei település folyószakaszát érinti.
